2400 éve kutatják, hogy egy járvány döntötte-e be az athéni demokráciát
Komoly szerepet játszott a hastífuszjárvány abban, hogy Athén elvesztette a peloponnészoszi háborút. Vitatott, hogy mindez hozzájárult-e a hellén aranykor hanyatlásához.
Bevérzett szemek, bűzös lehelet, fejfájás, mélyről jövő, égető köhögés, hasfájás és hányás – írta Thuküdidész az ókori Athénra két hullámban is lesújtó félelmetes betegség tüneteiről A peloponnészoszi háború című terjedelmes művében. Hét-nyolc nap után – annál, aki addig még nem halt bele – a kór alászáll a belekbe, a végtagokba, szörnyű fájdalmat okozva, egyeseket meg is vakítva – adott érzékletes képet a betegség lefolyásáról Thuküdidész, aki maga is elkapta a ragályt, de túlélte.
Hogy mennyire elviselhetetlen lehetett a betegség, azt látványosan jelenítette meg Michiel Sweerts flamand festő 1652-ben készült, Járvány egy ókori városban című műve (a fenti nyitókép), amelyen a ruhát magukon elviselni képtelen, álmatlanságban szenvedő fertőzöttek, férfiak és nők agonizálnak. Vita folyik arról, hogy a festőnek az ihletet az athéni történész leírása vagy pedig egy későbbi római járvány adta.
Évszázadokon át pestisnek, lépfenének, himlőnek vagy kanyarónak hitték a betegséget, de végül az ókori városfalakon kívül eső, de ma Athénhoz tartozó Kerameikoszban 1994-ben feltárt tömegsírban rábukkantak a kór néhány áldozatára. Az emberi maradványok fogazatáról vett DNS-mintákban a hastífusz kórokozóját fedezték fel, és máig az a leginkább elfogadott nézet, hogy a járványt ez okozta.