Orbán a halottak számát figyeli, ám a nemzeti konzultáció számaival még adós

Karanténban lehet az augusztus utolsó napján lezárult nemzeti konzultáció eredményeiből óriásplakátot gyártó illetékes, a kormány ugyanis bő két hete tartozik az eredmények közlésével. Pedig ez alkalommal nem kizárólag olyan irányított kérdéseket tettek fel, amelyekkel jószerével csak egyetérteni lehet – miközben a lényeget elfedik. A kérdőív első részében szabadon, a megfejtés ismerete nélkül lehetett beikszelni azokat a járványügyi intézkedéseket, amelyeket ki-ki hajlandó lenne támogatni. A lehetőségek között szerepelt a kijárási korlátozás, a távolságtartás és a maszkviselés elrendelése, a határok lezárása, az iskolák bezárása, a rendezvények korlátozása, valamint az idősek számára kialakított vásárlási idősáv újbóli bevezetése.

Azt nehéz megtippelni, hogy a konzultáció készítői azért engedtek-e ennyi lazaságot, mert nem hitték, hogy valóban jöhet egy második hullám, vagy eleve az volt a céljuk, hogy a járvány újbóli felbukkanásakor virológusok helyett a laikus közvélemény döntésére bízzák a kezelés módját. Annyi biztos, hogy Orbán Viktor ismeri a válaszokat, és egyelőre e szerint cselekszik.

Tóta W.: Állig fegyverben, tátott szájjal

Ránk engedik a vírust fék nélkül. Ez nem a svéd modell: arra mi alkalmatlanok vagyunk. Vélemény.

A koronavírus nyár végi felfutása minden várakozást felülmúlt. Míg márciustól augusztus közepéig 4800 fertőzöttet találtak az országban, az utóbbi egyetlen hónapban megháromszorozódott a számuk. Hogy nem a világtrend részeként romlanak az adatok, azt az országok rangsora mutatja: a regisztrált betegek toplistáján két hét alatt húsz helyet ugrott előre Magyarország. Orbán legfontosabb üzenete ebben a helyzetben mégis az, hogy „működnie kell az országnak”. Holott senki sem követelte az ellenkezőjét, miközben a karanténba kerülők tömegei miatt lassan egyre reálisabb az újbóli nagy leállás veszélye.

Egy budapesti gimnáziumban egy hete kiderült, hogy egy diák megfertőződött. Ahogy azt kell, az osztálytársak nevét kiosztották a lakhelyük szerint illetékes hivataloknak, amelyek aztán random mód eldöntötték, elég közel került-e a gyerek a beteghez, vagy sem. Volt, akit három padsorral odébb megkíméltek a karanténtól, és volt, aki hiába ül a terem túlsó felén, megkapta az ajtajára a hatósági elkülönítést jelző piros cetlit.

Az egyetlen osztályban a csaknem háromhetes karanténtól az önkéntes otthon maradáson át a szabad mozgásig tartott a hatósági intézkedések sora. A zavar akkor lett teljes, amikor kiderült: a kontaktkutatás során magának a betegnek mindössze a tesztelése előtti 48 órában való érintkezéseire voltak kíváncsiak. Csakhogy a beteg diák akkor már egy hete nem járt iskolába. A fővárosi Lauder Javne Gimnáziumban sem értik, mi zajlik. Náluk mindenkit leteszteltek, ennek során harminc gyerek és felnőtt produkált pozitív eredményt, és bár mind otthon vannak, hogy óvják mások egészségét, a járványügy még nem ért rá a piros cetlik kiosztására. És a hatósági burleszkjelenetek még hosszan sorolhatók.

Iskolai koronavírus-fertőzések: működnek a hivatalok, de nem sietik el a döntést

Ami következetlenségnek tűnt az iskolai koronavírusos esetek kezelésében, valójában inkább csak a hivatalok lassúsága.

Orbán csak azokat tudja meggyőzni arról, hogy az ország felkészült a második hullámra, akik még nem találkoztak személyesen a káosszal. Ez pedig csak akkor marad következmények nélkül, ha a koronavírus nem követel annyi áldozatot, amennyit a társadalom már nem tud elviselni. A kormányfő pontosan erre épít.