Ha sokáig otthon maradnak az iskolások, szegényebbek lesznek, ahogy az ország is

Aki gyermekkorában elveszíti egy iskolaév harmadát – vagyis nagyjából annyit, mint most, a járvány miatt –, az felnőttkorában, teljes munkás élete során 3–4 százalékkal kevesebbet keres. Ezzel a meghökkentő, bár valójában nem meglepő adattal vezeti be igen aktuális összefoglalóját a tekintélyes müncheni Gazdaságkutató Intézet, ismert nevén az ifo oktatásgazdasági központjának vezetője, Ludger Wößmann. Igyekszik minden kétséget eloszlatni: hangsúlyozza, hogy az iskolába járás kedvező hatása a későbbi jövedelemre az empirikus gazdaságkutatás egyik legbiztosabban alátámasztott megállapítása.

A mostani járványhelyzethez hasonló tömeges hiányzás – országosan hónapokig tartó iskolabezárás – békeidőben példátlan, de adódtak furcsa helyzetek, amelyek alátámasztják az egyébként számításokkal bőségesen kimutatott összefüggést. 1990-ben Belgium vallon felében pedagógussztrájk miatt hónapokig zárva tartottak az iskolák, miközben a flamand gyerekek a szokásos tempóban tanultak. Kellő idő elteltével, 2010-ben belga kutatók kimutatták, hogy a kényszerszünettel sújtott diákok később gyakrabban buktak meg, és átlagosan alacsonyabb maradt az iskolai végzettségük, még a felsőoktatásban is.