Egy brit Budapesten: A kisebbséghez tartozom, ebből kell kihozni a legtöbbet
4 perc
2020.01.31. 07:30
Hogyan tekint a Brexitre egy Budapesten élő brit állampolgár, aki ráadásul Észak-Írországban született? Owen Good aggódik Belfastért, elszomorítja a kilépés, és igyekszik a kis dolgokban megtalálni az értelmet. A 30 éves műfordító kilenc éve él Magyarországon, és szerkeszti a hazai irodalomról angolul hírt adó HLO.hu-t.
A Hírcsárda azzal viccelődött nemrég, hogy a Netflix újabb tíz részt rendelt a Brexitből. Február elsejével vége a drámának?
Owen Good: Dehogy. Még számtalan dolgot kell tisztázni, megannyi egyezményt megkötni. De nem múlik el könnyebben az sem, amit a kilépés bennünk, polgárokban okozott.
Hogyan érinti önt személyesen a kilépés?
O. G.: Én Észak-Írországban nőttem fel. Így aztán brit-ír kettős állampolgár vagyok. Kevés előnye van, ha valaki Belfastból származik, de a két útlevél biztosan az. Nem érinti tehát az európai tartózkodásomat London és Brüsszel jövőbeli viszonya. Ettől még a generációm számára jelentős a változás. Mi abba nőttünk bele, hogy részesei vagyunk egy európai projektnek, hogy az EU örökre keretet ad az életünknek.
Ennek a tudatában kezdtem 18 évesen megtanulni a kontinens egyik nyelvét – azt, amelyik a legtávolabb áll a sajátomtól. Így lettem magyar-angol műfordító.
Nem éppen szokásos választás.
O. G.: Én azt hittem, nagyon sokan járnak be majd hasonló utat. Hogy képlékennyé válik, ki hol lakik ebben az Európában. Persze, ennek a közös identitásnak különös jelentősége volt Észak-Írországban, mert bizonytalanok vagyunk abban, minek nevezzük magunkat, hogy írek vagy britek vagyunk-e. A választ az EU leegyszerűsítette. Pont így vannak vele a skótok is, akik nagyobb biztonságban érezték magukat az unióba tagozódó Nagy-Britanniában, mint önmagában a korona alatt.