Bauer Tamás: Magyarországon félrekezelik a válságot

Mi itt Magyarországon olyan válságokhoz, illetve olyan válságkezelő intézkedésekhez szoktunk egészen 2006-ig, amikor a válság abban jelentkezett, hogy a termelés elmaradt a fizetőképes kereslettől, illetve a piacképes export a gazdaság importigényétől, és ennek az egész gazdaság teljesítőképességében rejlő tartós okai voltak. Emiatt külkereskedelmi, fizetésimérleg- és költségvetési hiány alakult ki (ezért beszéltek a közgazdászok ikerdeficitről), és a rövidtávú válságkezelés lényege a belföldi keresletnek, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának a gazdaság teljesítőképességéhez való hozzáigazítása volt, amit megszorításként emlegettünk.

Ez lett volna a dolga az Antall-kormánynak is, de csak részlegesen csinálta meg, ez lett a dolga a Horn-kormánynak is, amely – Bokros Lajosnak és Surányi Györgynek hála – sikeres volt ebben, és ez lett a dolga a második Gyurcsány-kormánynak is, amely szintén részlegesen csinálta meg, a Bajnai-kormányra is hagyva a munkából. Mindezekben az esetekben a válság gyorsuló eladósodásban jelentkezett, ami a gazdaságpolitikával foglalkozókat arra késztette, hogy az eladósodást egyfajta közellenségnek tekintsék.

Mit valósított meg Bokros Lajos gondolataiból az Orbán-kormány?

Mindenki a saját pénzére ügyel leginkább, de ma egyre többen költik mások pénzét, ami a költségek katasztrofális növekedéséhez vezet - summázta a 94 éves korában elhunyt, Nobel-díjas Milton Friedman a magyarul is megjelent Választhatsz szabadon című művében. Ez a nézet köszön vissza a leggyakrabban Bokros Lajos írásaiból is.

A mostani válság, amely nemcsak a járvány értelmében, hanem a gazdasági visszaesés értelmében is az egész világra kiterjed (szemben az előző három, sajátosan magyar, kedvezőtlen belső gazdasági folyamatok felerősödése miatti válsággal, amibe 2006 és annak folytatásaként részben 2008 is beleértendő), átmeneti, gazdaságon kívüli okból, a koronavírus-járvány miatti kontaktusminimalizáló intézkedések kedvezőtlen mellékhatásaként következik be.

Mindenki arra számít szerte Európában és a világon, hogy ha sikerül megállítani a járvány terjedését, például ha kialakul az egyes országok lakosságának 60-70 százalékos átfertőződése, és a további fertőződés széleskörű teszteléssel, általános maszkhasználattal és esetleg a fertőzöttséget jelző mobiltelefonos applikáció tömeges használatával (ahogy ez Dél-Koreában történt), de legkésőbb akkor, ha megjelenik az oltóanyag, megfékezhető, a kontaktusminimalizálás jelenlegi drasztikus, a gazdaság működését visszavető módja megszüntethető.