Kis lépés Magyarországnak, nagy ugrás – nem tudni, kinek

A változás jelei az oktatásban is kezdenek megjelenni. A BME amúgy is élen jár az űreszközök fejlesztésében, mint azt az ott épített műholdak esete mutatja. De űrkutató csoportja részt vett olyan korábbi jelentős fejlesztésekben is, mint az ESA Rosetta nevű, üstökösvizsgáló szondája. A magyar mérnökök közreműködtek az űreszköz építésében, elsősorban a Philae nevű leszállóegység kimunkálásában.

Harminckét olyan szervezetet sorol fel a 2016-ban készített űrkatalógus, amely Magyarországon űrkutatással foglalkozik. Jellemzően a volt akadémiai intézmények vesznek részt az alapkutatásokban, mellettük három tudományegyetem és a ThalesNano Zrt. szerepel a listán.

Nem csak műszaki kutatások folynak, a Természettudományi Kutatóközponthoz tartozó Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben például Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Kutatócsoport működik, amely a szélsőséges feltételek közötti agyi tevékenységet és viselkedést vizsgálja, részt vesz a nemzetközi űrállomáson folytatott, ESA által indított Neurospat nevű kísérletben. A kormányzati zavart mutatja egyébként, hogy

létezik egy minisztérium, amely nevében viseli az „innovációt és a technológiát”, és már benyelte az MTA intézeteit, mégis a diplomáciát és a külgazdaságot irányító tárca felel az űrkutatásért.