Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az olajszennyezés feltehetően az elmúlt évek legsúlyosabb környezeti katasztrófája a térségben.
Kilencezer-kétszáz tonna (62 ezer hordó) kőolajszármazékot szállított együttesen a Kercsi-szorosnál vasárnap hajótörést szenvedett két orosz tankhajó – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A hírügynökség szerint egyelőre nem tudni, mennyi olaj ömlött a Fekete-tengerbe.
Vasárnap az erős viharban a Volgonyefty-212 tanker 4900 tonna olajjal kettétört, és az orra elsüllyedt. A 4300 tonna olajat szállító Volgonyeft-239 elsodródott, majd Tamany kikötője közelében zátonyra futott.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma hétfői közlése szerint a Volgonyeft-239 legénységének mind a tizennégy tagját sikerült kimenekíteni. A Volgonyefty-212 13 fős legénységének tizenkét tagját még vasárnap kimentették, egy ember a balesetben életét vesztette, tizenegyet kórházba szállítottak.
A kormány közleménye szerint a tankhajók hajótörése következtében fűtőolaj került a tengerbe, az olajfolt Tuzla szigete felé közelít. Az elsődleges értesülések szerint részleges olajszivárgás történt. Alekszandr Kozlov, a természeti erőforrások minisztere és Szvetlana Ragyionova, a Roszprirodnadzor Orosz Természetvédelmi Hivatal vezetője az „esetleges ökológiai károk” felmérésére a baleset helyszínére utazott.
Mihelyst az időjárási feltételek lehetővé teszik, búvárokkal megkezdik a hajók állapotának a felmérését – áll a kormány közleményében.
Venyiamin Kondratyjev, a Krasznodari terület közigazgatási vezetője szerint a régió hatóságai négy településen rendeltek el magas fokú készültséget az olajszennyezés miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök munkacsoport felállítására és az olajszennyezés hatásainak felmérésére utasította a kormányt – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője.
Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériuma hétfőn a nemzetközi biztonsági előírások megsértésével vádolta meg Oroszországot amiatt, hogy folyami hajókat használt a nyílt tengeren viharos időjárásban. Azt is bírálta, hogy „nagyszabású természeti katasztrófa veszélye fenyeget a Fekete-tengeren”.
Az Oroszországot a 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigettől elválasztó Kercsi-szoros az orosz gabona és kőolajtermékek exportjának kulcsfontosságú útvonala. A Krímet és az orosz szárazföldet közúti és vasúti híd köti össze, de az ukrán-orosz háborúban a kijevi erők többször is támadták, így Moszkva részben a tengeren keresztül látja el a félszigetet. Augusztus végén egy üzemanyagot szállító komphajó süllyedt el a Kercsi-szorosban ukrán támadás következtében.
Az olajszennyezés feltehetően az elmúlt évek legsúlyosabb környezeti katasztrófája a térségben.
(Képünk illusztráció)
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
