Ma még a vízerőművek több tiszta fenntartható energiát produkálnak, mint minden más zöld energia, de vajon meddig? Ecuadorban és Kolumbiában már most kiderült, hogy az aszály miatt nagy a baj: adagolni kellett a vizet, és gyakorivá váltak az áramszünetek. Kína egyes régióiban a tartós aszály miatt hasonló a helyzet: gyakoriak az áramszünetek.
70%-kal nőtt a vízenergia-felhasználás a világon az elmúlt húsz évben, de 2023-ban megtört a lendület, és a klímaváltozás miatt megindult a visszaesés, pedig növekedésre lenne szükség. Az El Nino hatása miatt a kritikus szint alá süllyedt a nagy víztárolók szintje Ecuadorban és Kolumbiában, ahol a vízenergia fontos szerepet játszik az energiaellátásban. Vészhelyzet alakult ki: szükségállapotot hirdettek Ecuadorban, ahol rendszeressé váltak az áramszünetek. Kolumbiában még a vizet is adagolni kellett Bogotában, az elektromos áram exportját pedig megszüntették Ecuador irányában.
“A vízi energia arra épül, hogy az időjárás különböző időszakának hatásait kiegyenlítse: amikor sok eső esik, akkor azt a víztárolókban összegyűjtik, és a száraz időszakban ezt felhasználják” – magyarázza a szakértő, aki Brazíliában a katasztrófavédelemnél dolgozik. Csakhogy tavaly Ecuadorban és Kolumbiában a klímaváltozás extra hőséget és szárazságot hozott, mert a szokásosnál jóval kevesebb eső esett. “Emiatt csökkent a víztárolók szintje, viszont nőtt a lakosság energiaigénye, mert egyre többen használtak légkondicionálást” – vázolta fel a helyzetet a Deutsche Welle tudósítójának Luz Adriana brazil szakértő.
2023 rémes év volt a vízenergiának
8,5%-kal csökkent a vízenergia-felhasználás a világon a tavalyi évben, és ez szomorú perspektívát jelez: a vízhiány miatt a vízerőművek a jövőben nem garantálhatják úgy az energia biztonságot, mint eddig. Kínában volt a leglátványosabb visszaesés: a globális energiaveszteség háromnegyede tavaly ott keletkezett.
A vízerőművek Kínában jelentenek leginkább fontos energiaforrást, az egész világon a vízenergia felhasználásában a kínaiak vezetnek, ezért a klímaváltozás hatása náluk jelenti a legnagyobb problémát, amely ott már 2022-ben megkezdődött. Az aszály miatt kevesebb energiát termeltek a vízerőművek, és emiatt sok helyen voltak áramszünetek, amelyek mind az ipart, mind a lakosságot nehéz helyzetbe hozták. A jövő nagyon borús Kínában ebben a tekintetben, hiszen egy nemrég megjelent tanulmány azt írja, hogy a vízerőművek egynegyede ebben az országban olyan régiókban van, ahol súlyos vízhiány várható 2050 táján.
A baj az, hogy ez globális probléma: a vízerőművek zöme olyan országokban működik, ahol vízhiány várható a nem is oly távoli jövőben.
Mit lehet tenni? Ghána és Kenya már döntött: mindinkább lemondanak a kétes jövőjű vízenergiáról, és átállnak más fenntartható energiaforrásokra. Sok országban új technológiákkal kísérleteznek: Brazíliában és Kínában például úgy, hogy az óriási víztárolók tetejére úszó napelemeket telepítenek.
Búcsú a vízenergiától? Ez korántsem biztos. “A vízenergia olcsón sok energiát ad, ezért sokáig fontos marad” – hangsúlyozza a szakértő. Giacomo Falchetta, az International Institute for Applied Systems Analysis kutatója elsősorban Afrikával foglalkozik, ahol sok országban az energia 80%-a a vízenergiából jön: Kongó, Etiópia, Malawi, Mozambik, Uganda. Mindenütt komoly gondot okoz a klímaváltozás, mert jelentős vízhiányt jelez, miközben a lakosság drámai mértékben növekszik, és egyre több energiát igényel.
Mit tehetnek ezek a szegény afrikai országok? Napelemeket és szélerőműveket importálhatnak, hogy pótolják a kieső vízenergiát.
A világ vízenergia-kapacitásának meg kellene kétszereződnie ahhoz, hogy be lehessen tartani a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásait. Ehhez mintegy 130 milliárd dolláros beruházásra lenne szükség a világban – állapította meg az International Renewable Energy Agency.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.