Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Magyarországon több klímaszimuláció szerint az aszályos területek növekedésére kell felkészülni a jövőben, ami elkerülhető, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását – írta pénteki cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
A tavalyi volt az eddigi legrosszabb év hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is – írja a szakportálon Kis Anna és Pongrácz Rita meteorológus, valamint Szabó Péter éghajlatkutató.
Közös elemzésük szerint a Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37 százaléka volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk.
A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább veszélyeztetett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma. A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár 8 fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül. Amennyiben viszont azonnal életbe lépne a kibocsátások csökkentése, a század végére egyes szimulációk szerint valamelyest növekedhetne is az aszálymentes terület aránya – írták.
A cikk szerint az aszályra való felkészülés és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása eddig is fontos volt a hazai mezőgazdaságban. A szakemberek szerint ilyen alkalmazkodást jelenthet például az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok megőrzése, talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása, a megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövények megválasztása.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A kormány akkor tiltja be, amikor már magától is megdögleni látszik a műhús
Könnyen lehet, hogy végnapjait éli a piaci csodának indult mesterséges húspiac: amíg a műhúsoknál továbbra is várat magára az áttörés, a növényi alapú alternatívát gyártó cégeknél rövid időn belül töredékükre estek a részvényárak. A folyamatnak több oka van, a piaci szereplők ezzel együtt optimisták, és a bátor befektetőknek a mostani szintek akár jó belépési pontot is jelenthetnek, ha épp akad elkölteni való pénzük. Lehet, hogy hazai célpontokat nem találnak, mivel a kormány újonnan bejelentett tervei szerint a teljes szegmenst betiltaná.
