Az egészséges táplálkozás része a zöldség-, és gyümölcsfogyasztás, hiszen ezek a termékek a szervezet számára szükséges és hasznos tápanyagokat tartalmaznak. Viszont amellett, hogy rengeteg jótékony hatással bírnak, nem megfelelő termesztés vagy tárolás esetén károsíthatják egészségünket. Utánajártunk annak, hogy mik a potenciális kockázatok, és hogy miként vásároljuk, tároljuk és fogyasszuk a termékeket?
A dietetikusok egyetértenek abban, hogy a szervezetünknek sok zöldségre, gyümölcsre van szüksége, azonban mit tegyünk, ha már penészes vagy elkezdett rothadni a zöldség?
Minden zöldség más és más tárolást igényel, nincsenek mindegyikre igaz általánosságok,
de azok tárolásához kategóriánként adott tippeket Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője. Nézzük is!
A leveles zöldeket (saláták, bébispenót, rukkola) például érdemes hűtőben, légmentesen záródó dobozban tárolni nejlonzacskó helyett. Emellett az is fontos, hogy csak a fogyasztás előtt mossuk meg a növényeket, így később fonnyadnak meg.
A gyökérzöldségeket - például a répát - tárolhatjuk egészben, de meg is hámozhatjuk, és hasábokra vágva, vízben egy légmentesen záródó dobozban vagy üvegben a hűtőben. Amennyiben egészben tárolnánk, akkor tehetjük a kamrába egy kosárba a termékeket – ha hűvös ez a helyiségünk - de tárolhatjuk homokkal befedve is, ha erre van lehetőségünk. Viszont, ha a lakás melegebb, párásabb, akkor azt javasolja a szakértő, hogy tegyük őket inkább hűtőbe, és a frissesség megőrzése érdekében tekerjük nedves konyharuhába. Sőt, nem kell a zöldségeket, vagy leveles zöldeket kidobnunk akkor sem, ha megpuhultak: ekkor áztassuk be a növényt pár percre jéghideg vízbe, ekkor visszanyerik frissességüket.
A hagymát, fokhagymát tárolhatjuk együtt a kamrában jól szellőző kosárban, de akár egy régi harisnyába téve fel is akaszthatjuk azokat. Fontos azonban, hogy a hagymát és a burgonyát ne tároljuk egy helyen, mert sokkal gyorsabban megromlanak, kicsíráznak.
A zöldségek-gyümölcsök tárolásánál érdemes arra is figyelni, hogy
vannak olyan termények, amelyek etilén gázt bocsátanak ki a tárolás, érés során, ez pedig hatással van más növényekre. Éppen ezért az almát, barackot, körtét, szilvát, birsalmát, birskörtét, paradicsomot ne tároljuk brokkoli, kelbimbó, káposzta, répa, brokkoli, karfiol, uborka, saláta, leveles zöldek, dinnye, édesburgonya közelében.
Ha pedig a hűtőben tároljuk a zöldségeket, a földmaradványoktól mindenképp tisztítsuk meg azokat, de mosni, hámozni csak fogyasztás, felhasználás előtt érdemes.
Megfelelő tárolással és menütervezéssel elkerülhetjük azt, hogy a zöldségeink élelmiszerhulladékká váljanak, azonban ha mégis menthetetlen egy zöldség, akkor érdemes külön gyűjteni és komposztálni, ha van rá lehetőségünk. Kiss-Szabó Eszter szerint a fonnyadt vagy itt-ott hibás zöldségeket még nem indokolt egyből kidobni, használhatjuk őket krémlevesekhez, főzelékhez, a hibákat kivágva akár frissen is fogyaszthatjuk, azonban,
ha penészes vagy elkezdett rothadni a zöldség, akkor mindenképpen dobjuk ki.
A Nébih a vásárláskor az alapvető higiéniai szabályok betartását javasolja: ha tehetjük, válasszunk előre csomagolt zöldséget vagy gyümölcsöt, és ügyeljünk arra, hogy a csomagolás tiszta és sértetlen legyen. Csomagolatlan zöldségek, gyümölcsök vásárlásakor vegyünk igénybe egyszer használatos kesztyűt, zacskót, fogóeszközt, és ne fogdossuk össze a zöldségeket és gyümölcsöket. A csomagolatlan növényeket pedig hazaérkezést követően mossuk, majd szárítsuk meg, mielőtt eltennénk.
Kerüljük a harmadik országból származó zöldségeket és a primőröket
Sok zöldség és gyümölcs más miatt is károsíthatja egészségünket: még ha a hivatalos álláspont szerint a határérték alatti növényvédőszer maradványok a zöldségekben, gyümölcsökben elfogadható kockázatot jelentenek, mégis aggasztó, hogy ezek ún. koktélhatásáról nincs semmilyen információnk, hiszen azt nem vizsgálja semelyik hatóság, hogy a többféle alacsony dózisú szermaradék együttes jelenléte milyen egészségügyi kockázattal rendelkezik - mondta el a hvg.hu-nak Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. A szakértő szerint így
csak a józan észre támaszkodhatunk azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon valószínűleg nem tesz jót a szervezetünknek a többfajta szermaradék alacsony dózisú bevitele.
Drexler Dóra szerint a magasabb kockázatú élelmiszereket érdemes kerülni, ezek a harmadik országokból származó zöldségek, gyümölcsök, hiszen ezekben az országokban nem érvényes az a szigorú előírásrendszer, mint az EU-ban, így akár nálunk rég betiltott szereket is használhatnak a termelők. Ugyanígy kerüljük a piacon jóval a szezon előtt megjelenő zöldségeket, gyümölcsöket, ugyanis ezek is gyakran messziről érkeznek, illetve fokozottabb kockázattal tartalmazhatnak műtrágyák alkalmazásából eredő nitrátot, ami például csecsemőknek kifejezetten káros lehet (pl. spenót, cékla, sárgarépa fogyasztása esetén).
Írjunk listát, tartsuk be a higiéniai szabályokat
Ha biztosra akarunk menni a zöldségvásárláskor, jó, ha tudatosan indulunk a piacra, erre Kiss-Szabó Eszter tanácsa az, hogy
írjunk a vásárlás előtt listát, figyelembe véve azt, hogy mik az adott hónap szezonális zöldségei-gyümölcsei.
Így neveld a zöldségedet! - praktikus tanácsok városi kertészkedéshez
A zöldségek ára az egekben, így felmerülhet bennünk, milyen lenne, ha otthon, magunknak termelnénk meg a zöldségeket. Ha nem is az összes fogyasztásunk fedezésére állunk neki termeszteni, örömünket lelhetjük abban, hogy az erkélyünkön, vagy egy konténerben zöldségeket, fűszernövényeket nevelünk. Papp Orsolya, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója adott praktikus tanácsokat arról, hogy miként kezdjünk zöldségeket nevelni otthon?
Ha ezeket keressük a boltban, de főképp a piacokon, akkor nagy eséllyel helyi termékek akadnak a kezünkbe - ecsetelte Drexler Dóra. „A boltokban és a piacokon is érdemes megnézni, hogy mi az, ami hazai termelőtől, hazai forrásból kerül a polcokra, asztalokra." Emellett érdemes odafigyelni, hogy milyen körülmények között termesztették a zöldségeket, gyümölcsöket: „ha tehetjük, válasszunk vegyszermentes, ökológiai gazdaságból származó terményeket, ezeket ma már a termelői biopiacok mellett webshopokon, szatyorközösségekben, de egyre többször az áruházláncokban is elérhetjük. Figyeljünk oda, hogy a csomagolt terméken rajta legyen a bio logó és a tanúsító szervezet számkódja!”
A hatóság folyamatosan és szúrópróba szerűen is ellenőrzi a termékeket
Bár egyre népszerűbb a bio, a gazdálkodók többsége mégis műtrágya és kémiai növényvédőszer alapú gazdálkodást folytat. "Bár a növényvédelem a biogazdálkodásban is jelen van, de ott a károsítóktól nem kémiai input anyagokkal védik meg a termést, hanem megelőző módszerekkel, például a helyes vetésforgó megtervezésével, a talajélet megőrzésével, vegyszeres helyett mechanikai gyomirtással és - ha szükséges - természetes hatóanyagú növényvédő szerekkel" - mondta el Drexler Dóra.
Egyre népszerűbb a bio, kérdés, hogy a magyar termelők felkészültek-e az organikus gazdálkodásra
Európában egyre többen vesznek biotermékeket, és Magyarországon is egyre elterjedtebb a bio, de lesz elég termék? Erről kérdeztük a Biofach, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására után Drexler Dórát, az ÖMKi ügyvezetőjét, az IFOAM Organics Europe alelnökét.
Ugyanis, "bár a kémiai növényvédő szermaradványok a kijelölt határérték alatt tarthatóak a megfelelő technológiával, ugyanakkor kis mennyiségben, akár többféle hatóanyag maradéka is megtalálható lehet az általunk fogyasztott zöldségekben, gyümölcsökben" – tette hozzá Drexler Dóra. Szerinte, annak ellenére, hogy szigorú hazánkban a hatósági szabályozás, és ritkán fordul elő az, hogy az egészségügyi határértéket meghaladja a szermaradvány tartalom, az gyakori (Európában kb. a vizsgált zöldség-gyümölcs tételek fele), hogy egészségügyi határérték alatt, akár többféle szermaradványt is kimutatnak a vizsgálatok.
A táplálkozási problémák mindig a szélsőségekből adódnak
Az információk útvesztőjében való kiigazodáshoz Takács Hajnalka szerint mindenkinek indokolt lenne egy szakmai konzultáció dietetikussal. Az egészséges étrenddel kapcsolatban rengeteg információ zúdul ránk. Ehetünk kenyeret és tésztát, ha diétázunk? Egészségesebb, ha áttérünk a növényi tejekre vagy ha elhagyjuk a glutént? A puffadást csakis az ételallergia okozhatja?
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.