Több mint száz környezetvédelmi miniszter érkezett Montrealba, a COP 15-re, ahol sok állam tesz felajánlásokat a globális környezetvédelmi erőfeszítések fokozására. A feltörekvő országok egy csoportja – az ő nevükben beszélt Lula brazil elnök is – olyan alapot szeretne létrehozni, amelybe a gazdag országok fizetnének be, és amelyből finanszírozni lehetne a szegény országok környezetvédelmi kiadásainak egy részét.

Az Európai Unió nem kíván ilyen alapot létrehozni – közölte a környezetvédelmi biztos Montrealban. Virginius Sinkevicius szerint az új alapról szóló elképzelés nem vezet sehova, a globális alap létrehozását pedig nyolcéves tárgyalás előzte meg.

Ezzel szemben Lula elnök üzenetében megismételte azt a javaslatot, melyet a COP27 környezetvédelmi konferencián mondott el. Ott 100 milliárd dolláros alap létrehozását sürgette, amelyet a gazdag államoknak kellene feltölteniük, hogy aztán ebből fizethessék a szegény országok környezetvédelmi kiadásaik egy részét.

Az USA ehhez elvben hozzájárult de csakis azzal a feltétellel, ha a világ másik nagy környezetszennyezője, Kína is befizet az alapba. Peking álláspontja az, hogy Kína még fejlődő országnak számít.

A COP15 összejövetelnek Kína a soros elnöke. Képviselője Montréalban elmondta, hogy a kanadai környezetvédelmi miniszterrel együtt egyeztetéseken vesznek részt a hétvégén, hogy hétfőre, a tanácskozás zárónapjára valamiféle közös dokumentumot produkáljanak. Hszi Csin-ping kínai elnök – Lula brazil államfőhöz hasonlóan – videoüzenetben buzdította a tanácskozás résztvevőit arra, hogy közös álláspontra jussanak.

“Minden élőlénynek fejlődnie kell anélkül, hogy a másiknak kárt okozzon” – idézte a régi kínai mondást Hszi Csin-ping, aki rámutatott, hogy az államoknak is ugyanígy kellene együttműködniük.

A mezőgazdaság a biodiverzitás legfőbb gyilkosa. Erre a kínos igazságra hívta fel a figyelmet a közszolgálati Deutsche Welle a COP15 kapcsán. Idézi az ENSZ jelentést, amely szerint a kihalással fenyegető állatfajok és növényfélék 80%-át a mezőgazdaság fenyegeti, amely mind több területet foglal el, ahol növényvédőszereket és műtrágyát használ. Jelen pillanatban a Föld lakható területének 50%-án folyik mezőgazdasági termelés, illetve állattenyésztés.

A húsevés csökkenése jelentős mértékben javíthatna a természet állapotán, de ehelyett a húsfogyasztás inkább növekszik a világ legtöbb országában.

Mit lehet tenni?

Az Európai Unió közös mezőgazdasági alapját, amelyik a legnagyobb Brüsszelben, gyakran bírálták a múltban azért, mert elhanyagolta a környezetvédelmi szempontokat, és kizárólag a hatékonyság növelését célozta. Most viszont mind nagyobb figyelmet fordítanak a zöld programokra. Ezek prioritást kapnak éppúgy mint a kis biogazdaságok, amelyek működése sokkal környezetbarátabb, mint a nagy gazdaságok többsége. A környezetvédő szervezetek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az uniós mezőgazdasági politika fordulata a helyes irányban jelent változást, de még egyáltalán nem elég ahhoz, hogy megóvja a környezetet és az állat állományt – írja a közszolgálati Deutsche Welle.