Az erdei állatok egyelőre ismerkednek azzal az "egyedülálló innovációval", amely a Nagyerdőben kapott helyet.
Madárlakópark-sétányt alakítottak ki a debreceni Nagyerdő parkerdei területén, amelyet hivatalosan szerdán adtak át – írja az MTI.
A sétány célja, hogy interaktív módon ismertesse meg az érdeklődőket az erdőben élő madarakkal, állatokkal. A sétány mentén a parkerdőben 16 állomást alakítottak ki, amelyeknél más-más típusú madárodút helyeztek el, ezekre egy-egy oszlopon lévő madársziluett hívja fel a figyelmet. Az oszlopokon ezen kívül egy-egy QR-kód is található, amelynek beolvasásával egy olyan rövid videofelvételt is elindíthatnak az arra járó érdeklődők, amelyen szakemberek beszélnek az adott madárfajról.

Balázs Ákos, Debrecen fideszes alpolgármestere a sétányt „egyedülálló innováció eredményének” nevezte az átadón. Arról is beszélt, hogy a madárodúk mellett lepkeházat, békalakot, rovarhotelt és süngarázst is elhelyeztek a sétányon. „Az erdő lakói már ismerkednek ezekkel, de már van olyan madárodú is, amelybe beköltözött a lakója” – mondta az alpolgármester.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”
Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.