Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A meglévő gázos rendszerek karbantartásával érdemes kezdeni az otthoni fűtés korszerűsítését, ezután jöhet az új beruházás szakértők szerint. Egy hőszivattyús rendszer telepítése 3-4 év alatt térül meg.
Az új rezsiszabályok megjelenése óta egyre többeket foglalkoztat a meglévő fűtési rendszerük felülvizsgálata, és sokak függetlenednének a gáztól lecserélve meglévő készülékeiket. A hőszivattyúk iránt megnőtt a kereslet: július 22. óta 160 százalékkal emelkedett a Daikin magyarországi rendelésállománya. Azonban szakértők egybehangzó véleménye szerint nem érdemes pánikvásárlásba kezdeni, ennél jobb ötlet a meglévő rendszerek karbantartásával indítani az otthoni fűtés korszerűsítését.
A magyar ingatlanállomány gázkitettsége jelentős
„A hazánkban 3,85 millió lakott, használt lakás és ház mintegy 63 százaléka egyféle energiaforrást használ fűtésre. Az ingatlanok 44 százaléka, vagyis 1,7 millió lakás kizárólag gázfűtést használ, míg ha idevesszük a gázt és a fafűtést egyaránt használók számát, akkor 2,35 millió ingatlannak van gázkitettsége” – mondta el Szalai Gabriella, fenntarthatósági szakértő egy sajtóbeszélgetésen. Hozzátette, becslések alapján a használt, lakott ingatlanok közül mintegy 600 ezer konvektorral fűtött, míg 200 ezer ingatlannál gázkonvektorokat és fatüzelést egyaránt használnak.
Ezek alapján a Magyarországon jelenleg is üzemben lévő gázkonvektorok száma becslések alapján elérheti a 2,5-3 milliót.
| A háztartások egyötöde áll több lábon |
A 4,5 milliós magyarországi lakóingatlan-állományból 3,85 millió a lakott, használt és mintegy százezer az elmúlt öt évben épült új ingatlan, azaz az elmúlt öt évben az ingatlanállomány csupán 2,2%-a újult meg (KSH, 2021) - mondta el Szalai Gabriella. Az új építésű ingatlanok mintegy 70 százalékánál egyedi központi fűtés található, az elsődleges fűtési megoldás mintegy 74 százalékban gáz, hőszivattyú mintegy 10 százalékban, fa-pellet fűtés 2 százalékban, elektromos direkt fűtés majdnem 5 százalékban került beépítésre. Az ingatlanállomány 18 százalékában, 700 ezer ingatlannál alkalmaznak kizárólag fafűtést, közel 100 ezer a fával és szénnel egyaránt fűtők száma, a távhővel fűtött ingatlanok aránya 16 százalék körüli. Villanyfűtést közel 34 ezer ingatlannál használnak, kizárólag szénnel alig négyezer ingatlan fűtött, a fűtőolaj használata elenyésző: alig ötszáz háztartásban jellemző. A statisztikai adatok alapján a háztartások egyötöde már most több lábon áll: a gázzal és fával fűtők aránya 17 százalék (620 ezer ingatlan), a fával és szénnel fűtőké 2,5 százalék (100 ezer ingatlan), míg a megújuló energiát és gázt használók száma 0,2 százalék (9 ezer ingatlan). |
A szakértő szerint a gázkonvektoros fűtés az egyik legkevésbé hatékony fűtési megoldás, hiszen ezek legnagyobb teljesítményüknél 78-85 százalékos üzemi hatásfok mérhető, ugyanakkor 20 százalékos teljesítmény alatt gyakran nem képesek fűteni, vagyis a gáz égés nélkül a szabadba távozik.
Az sem javítja a hatásfokot, hogy bár 2012 óta bő 10 százalékponttal nőtt a szigetelt családi házak aránya, még mindig csak 33 százalék körül mozog ez az arány, míg a panelházak csupán 44 százaléka van szigetelve. Ennél rosszabb a szigetelt nagy és kis társasházak aránya: előbbiek mindössze 26, utóbbiak 16 százaléka számít szigeteltnek.
„A lakossági gázfelhasználás csökkentésére az egyik legnagyobb potenciált a konvektoros fűtések kiváltása jelenti. Ez a lehetőség 800 ezer háztartást érinthet” – tette hozzá Szalai Gabriella.
Sokan cserélnék meglévő rendszerüket hőszivattyúra
Sokan pánikszerűen menekülni akarnak a gáztól, és le akarják váltani a jelenlegi fűtési rendszerüket miután kiszámolták a jövőben megváltozó költségeket
- mondta el Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A piac vezető gyártója extrém keresletnövekedést tapasztalt a levegő-víz hőszivattyús megoldások iránt mind budapesti márkaboltjában, mind a partnerhálózatában: a rezsiárak változásának bejelentése után éves összehasonlításban átlagosan hatszor többen érdeklődtek a levegő-víz hőszivattyús megoldások iránt 2022 júliusában. Azonban Zuggó Balázs mindenkinek azt javasolja, hogy a meglévő fűtési rendszerek karbantartása, tisztítása és optimalizálása mellett az eddigi fogyasztás figyelembevételével forduljanak szakemberhez, és szakértői konzultáció után döntsenek a fűtési rendszer korszerűsítéséről.
Ezt erősíti meg Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője is: "A komplex energetikai felújítási folyamat optimális esetben egy energetikai felméréssel és felújítási terv készítésével kezdődik. Ezt követően célszerű kicserélni a régi nyílászárókat modern 3-5 rétegű ablakokra, majd elvégezni a szükséges (homlokzat, padlásfödém, tető, pincefödém) szigetelési munkákat. A folyamatot a fűtésrendszer korszerűsítése zárhatja."
Egy hőszivattyúval jelentős költségmegtakarítást lehet elérni
Az sem mindegy, hogy a meglévő fűtési rendszerhez, például egy gázkonvektorhoz milyen kiegészítő megoldást választunk. Míg a split klíma telepítéséhez könnyebb szakembert találni, hiszen ennek telepítése során nem kell a meglévő rendszerekhez hozzányúlni, egy levegő-víz hőszivattyú kivitelezéséhez többféle szakemberre is szükség van, hiszen itt gyakran a meglévő rendszerre kell rácsatlakozni (padlófűtés, radiátor), vagy úgy módosítani azt, hogy az valóban hatékonyan tudjon működni. Ráadásul split klíma van raktáron, azonban a hőszivattyúra 3-6 hónapot is várni kell - mondta el a hvg.hu-nak Zuggó Balázs.
Egy hőszivattyú karbantartása is kedvezőbb lehet más rendszerekénél: a kondenzációs kazán karbantartása 30-40 ezer forint, egy levegő-vizes hőszivattyúé 50-60 ezer forint, egy hűtő-fűtő klímáé pedig 15-20 ezer forint, azonban ez az érték attól is függ, hogy hány beltéri egységről van szó, és jelentős különbségek lehetnek a főváros és az ország többi része között.
A hőszivattyús technológia azért is jelent költségmegtakarítást, mert a H-tarifa használata a jövőben sem esik fogyasztási korlátozás alá
- mondta el Szalai Gabriella.
| A H tarifa igénylése önmagában nem elég a hőszivattyúk bekötéséhez |
A H tarifa abban az esetben igényelhető, ha a hőszivattyú – jelen esetben a hűtő-fűtő klíma szezonális fűtési hatásfoka átlagos, kontinentális éghajlaton (SCOP/A) legalább 3,4-es értékű. A hőszivattyúkhoz igényelhető GEO tarifától eltérően a H tarifa a kedvezményes időszakon belül folyamatosan rendelkezésre áll: a különálló mérőórája október 15. és április 15. között kedvezményes tarifával számol, az április 16. és október 14. közötti időszakban pedig a normál A1 tarifával.
A H tarifa igénylése önmagában még nem biztos, hogy elég a hőszivattyúk bekötéséhez: szükség lehet a hálózati teljesítményt bővíteni 32 amperra, ami további 150-160 ezer forint költséggel járhat. Emellett meg kell vizsgálni, hogy az ingatlan kábelezése megfelelő-e – a régi alumínium kábelekre nem kötik rá a szerelők a klímát. Ezen kívül szükség lehet a mérőóraszekrény cseréjére, ami további több százezer forintos költséget jelenthet. Azt is célszerű szem előtt tartani, hogy a H-tarifa igénylése és a kiépítés között több hónap is eltelhet. |
A H-tarifával üzemeltetett, legalább 3,4-es SCOP értékű hőszivattyú nagyságrendileg alacsonyabb költség mellett képes előállítani 1 kWh fűtési energiát. Egy gázkonvektor az évi 1729 köbméteres átlagfogyasztásig 15, az átlagfogyasztás felett pedig 101 forintból képes előállítani 1 kWh fűtési energiát. Egy hagyományos gázkazán esetében 12 és 84 forint ugyanez az érték, míg egy kondenzációs gázkazán körülbelül 10, illetve 67 forintból képes ugyanerre a teljesítményre.
Ezzel szemben egy H-tarifával üzemelő hőszivattyú mindössze 6,76 forint mellett képes ugyanennek az energiának az előállítására, de egy magasabb SCOP értékű hőszivattyú akár 5 forintnál kevesebből is képes kihozni 1 kWh fűtési energiát – vagyis
a piaci áron vásárolt gázzal üzemelő konvektorhoz képest huszadannyi, egy kondenzációs gázkazánhoz képest pedig akár tizedannyi költség mellett képes fűtési energiát előállítani, ha az átlag feletti a felhasználó fogyasztása
- mondta el Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági üzletágának vezetője.
A hőszivattyús beruházás mintegy négy év alatt megtérül egy gázkonvektoros téglalakás esetében
Mintaszámítás alapján az új rezsiszabályok szerint egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakás esetében a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Ezzel szemben egy három beltéri – egy kültéri egységből álló levegő-levegős hőszivattyú készülék (azaz multi split klíma) ára egymillió forint, a telepítése közel 400 000 forint, a H-tarifa kiépítése szintén legalább 3-400 ezer forint.
Az így létrejött, 1,7 millió forintos beruházással kiépített új fűtési rendszer évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, vagyis a főzési, melegvíz-előállítási gázfogyasztás nélkül évi 400 ezer forintos megtakarítást jelent a gázkonvektorhoz képest. A jelenlegi áram- és gázárakkal számolva ez a beruházás négy év alatt megtérül.
A kedvezményes gázmennyiség kihasználása mellett érdemes hőszivattyút beépíteni egy gázkonvektoros Kádár-kocka esetében
Egy Kádár-kocka jellegű családi házban, amennyiben annak fűtését gázkonvektorral biztosítják, a levegő-víz hőszivattyú telepítése nem rentábilis, hiszen mélyfelújítás keretében egy teljesen új felületfűtési-hűtési rendszert kell kiépíteni. Ugyanis egy hőszivattyú-készülék bekerülési költsége legalább 2,5 millió forint, így a komplett beruházás akár 6-8-10 millió forintra is rúghat. Ugyancsak nem alkalmas a levegő-víz hőszivattyú telepítésére a régi öntöttvas, esetleg alumínium radiátorokból álló központi fűtés sem. Ez esetben Pécsi István szerint
nem érdemes leválni a gázhálózatról, hanem a kedvezményes gázmennyiség kihasználása mellett egy levegős hőszivattyút érdemes telepíteni.
A fűtési költség egy ilyen, 110 négyzetméteres, 4 szobás, évi 3000 köbméter gázfogyasztású háznál körülbelül évi 1,1 millió forint lesz. Itt 6 darab beltéri egységgel kalkulálva a készülékek ára 2,1 millió forint, a telepítés költsége hozzávetőlegesen 750 000 forint, illetve a H-tarifa kiépítése szintén legalább 3-400 ezer forint.
A várhatóan évi mintegy 150 ezer forintos fűtési költség a gázfűtés költségéhez képest hetedannyi, az éves megtakarítás közel 1 millió forint, a megtérülés pedig a jelenlegi árakkal számolva nagyjából három év.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Most cserélne gázkazánt hőszivattyúra? A fűtési költségek akár 40 százalékát megspórolhatja
Sokan csalódtak az ingyen napelemes pályázatnál, amikor kiderült, hogy a hőszivattyús fűtés „csak egy klíma”
Csaknem kétmilliárd forintot ér az a ház, amelyben Áder János él, tízmilliókat költöttek a volt elnök rezsijére állami pénzből
A volt köztársasági elnököknek visszavonulásuk után nemcsak „megfelelő” ingatlan, hanem egyéb költségtérítés is jár. A HVG információi szerint az Áder Jánoshoz köthető kiadásokra költötték a legtöbbet, de Schmitt Pál és Novák Katalin esetében is tízmilliók mentek el költségtérítésre.
