Tévedünk, ha azt hisszük, fellélegezhetünk a poros, kipufogófüstös utcákról reggelente belépve munkahelyünkre, iskolánkba, vagy esténként otthonunk meghitt nyugalmába hazaérve. Jobb, ha hozzászokunk a gondolathoz, hogy jóval több levegőszennyezés lehet azokban a terekben, ahol életünk jelentős részét töltjük, mint odakint.

Lehet ez kívülről érkező légszennyezés, a földkéregből beáramló vagy a sütés-főzés során keletkező káros anyagok, lehet saját dohányfüstünk is, de komoly szennyező forrásnak tekinthetők saját berendezései tárgyaink: különböző vegyi anyagokkal kezelt bútoraink, belső burkolataink, a függönyök, a szőnyegek, a belső helyiségek dekorálására használt festékek, lakkok, pácok, ragasztók, amelyek házipor szemcséihez tapadva, vagy a levegőben elkeveredve juthatnak be szervezetünkbe.

De pontosan mely anyagokról is beszélhetünk?

Például a szén-dioxidról. Ezt lélegezzük ki mi is, de a dohányzás, a gáztűzhely használata, a fűtés is növelheti koncentrációját, ha pedig túl sok gyűlik össze belőle a levegőben, az rontja a koncentrálóképességet. És ez még a jobbik eset: a rosszul működő fűtő- és vízmelegítő-berendezésekből származó, mérgező szén-monoxid okozta halálesetek gyakran fűtési idényen kívül is szerepelnek a hírekben.

A mérgező nitrogén-dioxidról elsősorban a robbanómotorok kipufogógázaival kapcsolatban hallunk, de saját gáztűzhelyünk használata során is keletkezik. A főzés és a rosszul szelelő kályhák égéstermékei nyomán a légzőszervi asztmás és allergiás megbetegedések alakulhatnak ki, de a főzés égéstermékei és a szellemi képességek romlása között is találtak már összefüggést.

Feldúsulhat lakásunban a földkéregből származó radioaktív radon, a festékek illékony oldószerei, amelyek rövid távon fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, csökkentik a koncentrálóképességet, hosszú távon pedig máj- és idegrendszeri károsodás előidézői is lehetnek. Az egyik legelterjedtebb ilyen oldószer a formaldehid, ami egyenesen rákkeltő.

AFP / Cultura Creative / Aliyev Alexei Sergeevich

Változatos kockázatokkal járhatnak a kevésbé illékony anyagok is, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le: szervezetünkben felhalmozódva megzavarhatják a hormonrendszert – mint a brómozott égésgátló anyagok – korai pubertást okozhatnak, károsíthatják a szaporodási képességeket, vagy növelik a cukorbetegség kockázatát – mint a ftalátok. Ezek a vegyi anyagok a várandós nő méhben fejlődő magzatának szervezetébe is bejutnak. Jelenlétüket kimutatták az emberi vérből, még a köldökzsinórból vett vérmintákban is megtalálták nyomukat.

Utóbbi vegyületek közös jellemzője, hogy ott vannak a háziporban, és éveken keresztül folyamatosan ürülnek ki használati tárgyainkból, majd halmozódnak fel szervezetünkben, ahova a házipor szemcséivel, azokhoz tapadva jutnak, többnyire a légzésünk során. A Levegő Munkacsoport korábbi vizsgálatai során régi bútorok festékekből származó ólmot, évek óta betiltott veszélyes poliklórozott bifenileket is kimutattak különböző helyiségekből (lakások, irodák, iskolák) vett pormintákban.

A belső terekben terjedő veszélyes anyagok okozta egészségügyi problémacsoportra az 1980-as évek közepén a WHO bevezette a “beteg épület szindróma” kifejezést amelyet az előző évtizedben kezdtünk egyre gyakrabban emlegetni.

De vajon mi honnan tudjuk meg, hogy lakásunk levegője milyen állapotú? Ma már léteznek olyan eszközök, amelyek a levegő számos kockázatos összetevőjét – a szálló portól kezdve a szerves vegyületeken át a szén-dioxid-szintig – képesek mérni, és figyelmeztetni minket az egészségre káros mértékű szennyeződésre.

Ha már tudjuk, hogy lakásunkban gond van a levegővel, akkor mit tehetünk azért, hogy csökkentsük ezeket a kockázatokat?

Elsősorban kerüljük a káros anyagokat tartalmazó lakberendezési tárgyak, burkolatok, épületelemek használatát, ez persze nem egyszerű, hiszen ki lenne képes mindent egyszerre kockázatmentesre cserélni. Amit viszont biztos megtehetünk, hogy otthonunkban nem dohányzunk és ha tehetjük, rendszeresen szellőztetünk. A légcserével hatékonyan csökkenthetjük a feldúsult anyagok koncentrációját. Nevelhetünk szobanövényeket, amelyek képesek a levegőből fölvenni és lebontani az illékony szerves vegyületeket. Odafigyelhetünk arra is, milyen takarítószereket használunk, hiszen ezek között is vannak olyanok, amelyek kisebb mértékben terhelik a belső levegőt.

És persze üzembe állíthatunk légtisztító berendezéseket is, amelyek különböző technológiával képesek kiszűrni otthonunk levegőjéből a kockázatos anyagokat: mechanikus szűrőkkel az apró levegő porrészecskéket, amelyek felületükön szállítják a káros vegyületeket, illetve elektromos kisülésekkel és UV-fénnyel elpusztít a biológiai szennyezéseket. Nagyobb iroda, közintézmény esetében megfontolandó lehet egy teljes – szűrőkkel és érzékelőkkel ellátott – légtechnikai rendszer kiépítése is.

Cikkünkhöz a Levegő Munkacsoport döntéshozók és közintézmények számára korábban kidolgozott, a beltéri levegő minőségének javítására vonatkozó szakmai ajánlását is felhasználtuk.