Kiemelkedően magas csúcshőmérsékletet hozott a klímaváltozás az elmúlt 30 évben, így nem csupán hamarabb kell szüretelni a szőlőket Európában, de sok helyen más fajtákat kell termeszteni ahhoz, hogy jó bor készülhessen – írja az Economist. A szüretelés idejét 1354 óta vizsgálják, a középkori összehasonlításból pedig kiderül, hogy mára akár két héttel is hamarabb kell leszedni ugyanazon szőlőfajtákat, mint egykoron.

A kontinens hűvösebb területein mára sokkal gyümölcsösebb borokat tudnak készíteni a hosszabb és melegebb nyár miatt. Németországban például a rizlingekhez használt fehér szőlő helyett sok helyen átálltak a melegszerető vörösekre, az esős Nagy-Britannia pedig a pezsgőborok hazájává vált a klímaváltozás miatt, felvéve a versenyt a francia pezsgőtermeléssel.

Míg az enyhébb klímáknak jót tett a meleg, Spanyolország, Franciaország és Olaszország kevésbé örül a változásnak. Az érés idején érkező kánikulák több cukrot és kevesebb savasságot biztosítanak a boroknak, alapvetően megváltoztatva azok ízvilágát.

Az Economist szerint nemcsak a milyensége, de a mennyisége is változik a boroknak a klímaváltozás miatt. A nyári melegeket több helyen áprilisi fagy előzte meg, Franciaország egyes régióiban a tőkék 90 százaléka megsemmisült, becslések szerint kétmilliárd eurós kiesést okozva. A hőmérsékletingadozás miatt a kontinens szőlőinek 51 százaléka veszélynek van kitéve, Amerikában viszont ez az arány csak 7 százalék.

Szakértők szerint az óceán másik oldalán sokkal hőtűrőbb és jobban alkalmazkodó szőlőket tartanak, amelyek így ellen tudnak állni a klímaváltozásnak. Észak-Amerika ráadásul más, földrajzi előnyökkel is bír: azzal, hogy nincsenek kelet-nyugati irányú hegységek a földrészen, könnyebben keveredik a sarkvidéki hideg és az egyenlítői meleg levegő, kiegyensúlyozottabb hőmérsékleteket biztosítva. Ahhoz tehát, hogy Európa továbbra is kiemelkedő borokat tudjon gyártani, rugalmasabban alkalmazkodó szőlőfajtákra lenne szükség, ha már a hegyeket nem lehet lebontani.