600-szor valószínűbb minden más magyarázatnál, hogy az ember okozta felmelegedés áll a szibériai hőhullámok hátterében.
Az ember okozta klímaválság előtt gyakorlatilag nem történhettek volna az elmúlt időszakban tapasztalhatóhoz hasonló hőhullámok Szibériában – írja egy megjelenésre váró tanulmány nyomán az Independent. A zord fagyokról ismert területen 2020 eleje óta egyre születnek az újabb melegrekordok, június 21-én például az északi sarkkörön túl fekvő orosz városból, Verhojanszkból 38 Celsius-fokos hőmérsékletet jelentettek.
Az elvégzett elemzések alapján a hőhullámokra minden másnál 600-szor valószínűbb magyarázat az emberi tevékenység. A mostanihoz hasonló körülmények máskülönben 80 ezer évente taláén egyszer fordulhatnak elő.
A hőség ráadásul – idén január óta összességében 5 fokkal volt melegebb az átlagosnál – számos erdőtüzet okozott, ami további szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Ez pedig gyorsítja a klímakatasztrófa bekövetkeztét. A tudósok úgy számoltak, három évtizeden belül átlagosan 5 fokkal válhat melegebbé Szibéria az év első hat hónapjában.
A vizsgálatban mások mellett a brit meteorológiai szolgálat és az Oxford Egyetem szakemberei vettek részt. Többek között számítógépes modellekkel elemezték, hogy milyen tényezők állhatnak a rendkívüli helyzet hátterében.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Soha nem volt még olyan meleg júniusban a szibériai sarkvidéken, mint most
Nagyon aggasztja a tudósokat, hogy 38 Celsius-fok volt Szibériában
Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről
Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?