Tóta W. Árpád
Szerzőnk Tóta W. Árpád

Trianon a belső ellenség miatt lett, de utána nemzeti feltámadás következett, ami után ugyan megint Trianon jött, de az már nem ér. Semjén Zsolt agya kifürkészhetetlen, ám baljós.

„Külső ellenségeink csak akkor tudnak legyőzni, ha a belső hazaárulók hátba tudják szúrni az országot. Nem szabad megengednünk, hogy az ország élén olyan figurák állhassanak, mint Károlyi Mihály vagy Linder Béla. Az önök fantáziájára bízom, hogy az aktuális hasonlatot továbbvigyék.”

Semjén Zsolt a Trianon-simogató avatásán

 

Ha a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettes úr kér, akkor már kapom is a vállamra a gurtnit, és viszem az aktuális hasonlatot, bele a naplementébe, fáradhatatlanul, ahogy csak a fantáziámtól telik. Nem könnyű feladat, elég rossz fogás esik a hasonlaton, emitt porlik, amott nyálkás, de viszem én lelkesen tovább.

1919-ben rendkívül unortodox politikusok kaparintották meg a teljhatalmat Magyarországon. Feltartották a nyálas ujjukat, megállapították, hogy keleti szél fúj, és aztán elhatározták, hogy annak hátán fognak itt berendezkedni. Az új rendről viszonylag homályos elképzeléseik voltak, de ezen a csekélységen átlendítette őket a kéj, hogy végre ők lehetnek az urak.

Ezek az unortodoxok egyáltalán nem zavartatták magukat holmi nemzetközi erőviszonyoktól vagy attól, hogy az elképzeléseiknek mennyi realitása van. Annál inkább foglalkoztatta őket a bosszú, meg az, hogy senki ne merészelje felvetni, mekkora világraszóló idióták is ők. Ezt el is érték hamar, nem szólt nekik senki, hogy mit csinálnak rosszul. Aztán jött a külső ellenség, és akkor kiderült.

1919 unortodoxai arról ábrándoztak, hogy a pillanatnyilag még fenyegető és ellenséges nyugati, továbbá északi és déli világ úgyis össze fog dőlni. Magyarország messze előttük jár, egyenesen példát mutat. Így aztán a világforradalom végső győzelme egyben az ő megdicsőülésüket fogja elhozni, ezért nem is kell azzal törődni, hogy mit gondol a mi intézkedéseinkről Párizs, pláne Bukarest vagy Prága.

Végül a belső hazaárulók bűnös bénázása nyomán kaptuk a nyakunkba Trianont. Eddig világos és pregnáns. Pontosan ezzel magyarázták Németországban a csúfságot, mivel ki kellett találni valamit ahelyett, hogy a felsőbbrendű nép egész egyszerűen alulmaradt.

Trianon után bezzeg nemzeti és keresztény elkötelezettségű, minden szempontból nagyszerű kormányzás következett, amely a Károlyi- és Linder-féle figurákat nem engedte az ország élére, aztán sehova; egy idő után már élni sem engedte őket. Sőt a biztonság kedvéért senkit, aki kicsit is hasonlított rájuk. Merő nemzetféltésből. És itt kénytelen vagyok illedelmesen jelentkezni, segítsen már az excellenciás nemzetstratéga úr végigvinni a hasonlatot. Mert nekem itten azt írják a könyvek, hogy ennek a feltámadásnak a végén külső ellenségeink beleszántottak minket a földbe, gyakorlatilag lassítás nélkül, vissza se kellett váltani a tankban. Végeredményben csontra ugyanaz történt meg újra, ami Trianonban.

Holott, mint azt Semjén miniszterhelyettes Intelmeiben megállapította, a magyar katonai vereség előfeltétele a belső hazaárulók aknamunkája. Mi a feloldása ennek a látszólagos ellentmondásnak? Belső hazaáruló lett volna Horthy és Jány Gusztáv, vagy hazudnak a könyvek, és a második világháborút pontozással mi nyertük? Netalán kommunista szabotőrök tízezrei sürgölődtek az országban háborítatlanul?

A tompa, földhözragadt elme egyébként fennakadhat eleve azon az elképzelésen, hogy Magyarországot egy pajzsgenerátor védi, amit csak belülről lehet kikapcsolni. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a katonai vereséghez elegendő a jobban felszerelt, motiváltabb, ésvagy számosabb ellenség, illetve ha az ország vezetése rövid távú haszon reményében nekiugrik a fél világnak.

Ilyen kétségek a legigazabb hívőket is gyötrik néhanapján, ők azonban tudják, hogy ilyenkor el kell hallgatni, magunk elé meredni, és azt motyogni: hittitok. Kifürkészhetetlen utak. Meg azt, hogy hiszem, mert hihetetlen, vagy mert a Jedi visszatérben is volt erőtér.

Nemcsak Semjén szövegének befogadásakor segít a korlátaink felismerése, az egész ember egy nagy, szederjes, felfakadt hittitok. Teljesen érthetetlen, mi a funkciója, kik ennek a terméknek a célcsoportjai. Ha valaki ezzel a teljesítménnyel próbálja megfogni a vallásos magyarokat, akkor rettentő rossz véleménye lehet róluk. Hiszen a fent idézett hülyeségnél az utolsó pedofil plébános is összefüggőbb szpícset rögtönöz bármiről, részegen. Az egyháznak meg a vallásosságnak, de még a keresztény politikának is vannak komolyan vehető arcai, de hogy Semjén a legalja, az hétszentség.

Illetve misztérium. Kun Béláról is biztos sokan gondolták a tettei alapján, hogy retardált elmebeteg. Aztán csodálkozhattak, amikor hátba szúrta az országot, repülőre pattant, és a pofájukba röhögött. Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket.

Hát, idáig bírtam cipelni a hasonlatot. Kezdem érteni, de egyre kevésbé vicces. Semjén Zsoltnak igaza van, csak nyakatekerten fejezi ki magát: tényleg nem tréfadolog, kik vezetik az országot.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?