Az amerikai elnökválasztást az a jelölt nyeri meg, aki legalább 270 vagy több elektori szavazatot be tud gyűjteni. Ez pedig a billegő államokon fog múlni.
Ahogy a választási kisokosunkban is írtuk, más országoktól eltérően az Egyesült Államokban nem közvetlenül választják az elnököt, hanem az úgynevezett elektori kollégium útján. A jelöltek 538 elektori szavazatot szerezhetnek meg, és az nyer, akinek legalább 270 vagy annál több szavazatot sikerül begyűjtenie. A hagyományosan demokrata vagy republikánus párti államok szavazatait biztosra vehetik a jelöltek – Kamala Harris ez esetben 44, Donald Trump 51 elektori szavazatra lenne a végső győzelemtől –, de a döntő szó az úgynevezett billegő államoké lesz, amelyeken idén összesen 93 elektori szavazat múlik. Vagyis 2024-ben lényegében hét államban fog eldőlni az amerikai elnökválasztás.
Ezek közül mindegyik jelöltnek legalább háromban kellene nyernie, hogy eljusson a 270-es határig, és persze több forgatókönyv is létezik arra, hogy hogyan tudnak túllépni azon. A BBC számba vette a különböző győzelmi verziókat.
Michigan 15
Wisconsin 10
Arizona 11
Nevada 6
Georgia 16
Észak-Karolina 16
Az úgynevezett rozsadaövezetben (Rust Belt), vagyis az amerikai feldolgozóipar egykori fellegvárában három államra – Pennsylvaniára, Michiganre és Wisconsinra – figyel majd Amerika és a világ. Az erős szakszervezeti hagyományokkal rendelkező szavazókörzetekben a demokrata jelöltek számíthattak támogatásra, és az elmúlt nyolc elnökválasztáson hétben a demokrata jelölt be is húzta ezt a három államot. Amikor ezek a szavazók pártot váltottak az elnökválasztáson, akkor mind a három állam átállt – 2016-ban Donald Trumpnak sikerült meggyőznie az ott élőket, akik így hátat fordítottak a demokratáknak. Ebből kiindulva esélyes, hogy ez a három állam idén is együtt áll majd irányba, és ha történetesen Kamala Harrisre szavaznak, akkor a demokrata jelölt meg is nyeri az elnökválasztást. Ha azonban Trumpnak sikerül 2016-után ismét dupláznia, még legalább egy másik állam elektori szavazataira is szüksége lesz a végső győzelemhez.
A 2024-es elnökválasztás fődíjának valóban Pennsylvania ígérkezik a maga 19 elektori szavazatával. Egyes előrejelzések szerint annak a jelöltnek, aki megnyeri Pennsylvaniát, több mint 90 százalékos esélye van arra, hogy beköltözhet a Fehér Házba. Nem véletlen, hogy mind a két elnökjelölt sok időt és erőforrást szentelt ennek az államnak. Az itteni győzelem súlyát jól jelzi, hogy ha Harrisnek sikerül nyernie és behúzna még egy rozsdaövezeti billegő államot, akkor Trumpnak lényegében az összes többi billegő államban nyernie kellene, ha elnök akar lenni.
Délen, az úgynevezett napos övezetben (Sun Belt) négy billegő államra – Arizonára, Georgiára, Nevadára és Észak-Karolinára – kell figyelni majd az elektori szavazás szempontjából. Akárcsak a rozsdaövezet esetében, Harris akkor is elnök lenne, ha megnyerné mind a négyet. Más kérdés, hogy a történelem ellene dolgozik, a demokratáknak ugyanis Harry Truman 1948-as győzelme óta nem sikerült egyszerre mind a négy államban nyerniük.
Trumpnak ugyanakkor nem lenne elég ez a négy győzelem, még legalább egy billegő államban nyernie kellene ahhoz, hogy elnök legyen. Ő viszont bízhat a történelemben, hiszen több republikánus jelöltnek is sikerült ez a fegyvertény, Richard Nixon, Ronald Reagan, George Bush és George W. Bush is megnyerte ezeket az államokat egy vagy több választáson is.
Észak-Karolina némileg kilóg ebből a sorból, ugyanis egészen mostanáig nem számított billegő államnak, 1980 óta mindössze egyszer, 2008-ban szavazott a demokrata jelöltre, Barack Obamára, Donald Trump pedig mind a két előző elnökválasztáson nyerni tudott itt. Harris megjelenésével azonban már egyáltalán nem biztos az észak-karolinai szavazás végkimenetele. Ha Trump veszít, legalább két rozsdaövezeti és még két napos övezeti államot meg kell nyernie az elnökséghez.
A legutóbbi két elnökválasztáson a győztes jelöltnek – 2016-ban Donald Trumpnak, 2020-ban Joe Bidennek – sikerült a hét billegő államból hatot megnyernie. Az átlagos különbség Harris és Trump között a hét billegő államban alig több mint egy százalékpont körül mozgott. Az elmúlt hat elnökválasztáson viszont több mint négy százalékponttal lépte túl a hibahatárt az eredmény.