Mikati pénteken azzal vádolta Iránt, hogy beavatkozik az ország ügyeibe. Ezzel a két ország között ritkának számító diplomáciai konfliktust nyitott, miután az iráni parlament elnöke, Mohammad Baqer Ghalibaf a Le Figarónak adott interjújában megjegyezte, országa kész segíteni abban, hogy tűzszünetet hozzon létre Izrael és a Hezbollah között – írja a New York Times.

Ezek a mondatok „a libanoni ügyekbe való kirívó beavatkozásnak minősülnek” – mondta az ügyvivő miniszterelnök, aki később Teherán küldöttét is a szőnyeg szélére állította. Ez azért is meglepő, mert az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezetnek rendkívüli befolyása van Libanonban.

Bár Ghalibaf főtanácsadója, Mahdi Mohammadi később tagadta a megjegyzéseket, már túl késő volt a diplomáciai feszültségek feloldásához. A libanoni külügyminisztérium közleménye szerint a libanoni tisztviselők a találkozó során hangsúlyozták, hogy az országnak meg kell őriznie szuverenitását, miközben a konfliktus diplomáciai megoldására törekszik.

Ghalibafot idézve a Le Figaro azt írta: az iráni kormány kész tárgyalni Franciaországgal a Biztonsági Tanács 1701-es határozatának végrehajtásáról. Ez az az ENSZ-egyezmény, amely a 2006-os izraeli-libanoni háborúnak véget vetett, és a felek a mostani tűzszünet előfeltételének tekintik.

„Az 1701-es nemzetközi határozat végrehajtására irányuló tárgyalások kérdését a libanoni állam vállalja” – mondta Mikati úr válaszul az ENSZ-egyezményre utalva. „Mindenkinek támogatnia kell ezt, nem pedig új mandátumok kiszabására törekedni.”

A 2006-os megállapodás az izraeli erők Libanonból való kivonását vonta magával, és kimondta, hogy csak a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartói működhetnek katonailag Libanon déli részén. Az egyezményt ugyan a közvélemény és a felek hatástalannak tartják, de a jelenlegi konfliktus során ismét a fókuszba került.