Aláírta a grúz parlament elnöke a családi értékekről és kiskorúak védelméről szóló, LMBTQ-ellenes törvényt október harmadikán, azután, hogy az államfő nem volt hajlandó aláírni azt – számolt be róla a Civil Georgia. A törvény 60 nappal a közzétételt követően lép életbe, több mint egy hónappal az október végi parlamenti választások után.

A törvény, amelyet a kormányzó Grúz Álom párt többsége fogadott el szeptember 17-én, számos homofób és transzfób intézkedést tartalmaz a lap szerint, például cenzúrázza a melegekről szóló tartalmakat a médiában és az oktatási intézményekben is. Továbbá tiltja a nemi átalakító műtéteket, valamint a szólás- és gyülekezési szabadságot is korlátozza. A házasságkötést úgy tiltja az azonos nemű párok számára, hogy az soha nem volt legális Grúziában, de már örökbe se fogadhatnak.

„Szimbolikus, hogy az értékek nélküli ellenzéki vezető nem volt hajlandó aláírni azt a törvényt, amely az ember számára legértékesebb dolgot védi, vagyis a családot és a gyerekeket”

– mondta a grúz államfőről a parlament elnöke, aki egyébként a törvény egyik szerzője.

Bár megtagadta a törvény aláírását, de vétójogával nem élt az államfő, akinek a viselkedése vegyes reakciót váltott ki az emberekből. Sokan elégedetlenek voltak azzal, hogy nem vétózott, míg mások jó stratégiának tartják, hogy nem akart ennél nyíltabban állást foglalni a választások előtt.

A javaslat elfogadása a külpolitikára is hatással lehet majd, ugyanis Grúzia régóta a Kelet és a Nyugat között billeg: bár az országban sokan szeretnének felvételt nyerni az EU-ba, a tiltakozások és az elnöki vétó ellenére a parlamenti többség korábban megszavazta az orosz logikára felépített, Magyarországon is jól ismert törvényt, amely előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökökként regisztráltassák magukat. Emiatt fel is függesztették az ország uniós csatlakozási eljárását.