Bemutatjuk a versenyzőket szélsőjobbtól a Sörpártig, péntektől pedig a helyszínről tudósítunk az osztrák parlamenti választásokról.
A 2024-es év magyar szempontból egyik legfontosabb választását tartják szeptember 29-én, vasárnap Ausztriában. Parlamenti választások lesznek, a közvéleménykutatásokban a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezet nagyjából 2 százalékponttal a Zöldekkel koalícióban kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt.
Az FPÖ vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Herbert Kickl, Orbán Viktor csodálója. A cseh Andrej Babissal hárman alapították meg idén június végén a Patrióták Európáért pártcsaládot, de Kickl több megszólalásában is nemhogy dicsérte Orbánt és Magyarországot, hanem egyenesen azt mondta:
az orbáni modellt akarja bevezetni a saját hazájában.
Ugyanakkor, ha meg is nyeri a választásokat az FPÖ, nem valószínű, hogy kormányt tud alakítani, miután országos szinten az összes többi párt kizárta a velük való együttműködést. Pedig az FPÖ története során nem először kerülne hatalomba, ráadásul a 80-as években a szociáldemokratákkal (SPÖ), a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején a Néppárttal kormányoztak koalícióban. Legutóbb 2017-ben voltak kormányon, akkor is az ÖVP-vel közösen.
Ezúttal azonban nem tűnik valószínűnek, hogy az ÖVP ismét belemenne a közös kormányzásba, pláne nem kisebbik partnerként, és végképp nem Kickl-el, akit joggal tartanak a demokráciára veszélyes, nemzetközileg vállalhatatlan, idegenellenes radikális szélsőjobboldali félelemkeltőnek.
A legvalószínűbbnek jelenleg egy néppárti-szociáldemokrata-liberális koalíció (ÖVP-SPÖ-NEOS) tűnik. A 25 százalékon álló ÖVP-nek és a 20 százalék körül mozgó SPÖ-nek együtt nem lenne meg a parlamenti többsége, ezért kell a 9-10 százalékra mért liberális NEOS. Ha megvalósulna, ez lenne az ország történetében az első hármas koalíció. Lehetnének a NEOS helyén a szintén 9-10 százalékon álló Zöldek is, de az ÖVP nagyon összeveszett velük a közös kormányzás utolsó évében.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy az FPÖ akkorát nyer, hogy az ÖVP mégis belemegy a közös kormányzásba (tartományi szinten volt már erre példa), mondjuk úgy, hogy a ciklus egyik felében ők, a másik felében a szélsőjobb adja a kancellárt.
Akárhogyan is alakul, a szélsőjobb győzelme az osztrák választáson Orbán Viktor győzelme is lenne. Beleillene abba a trendbe, amit a magyar miniszterelnök évek óta gerjeszt, aminek még a nevét is ő adta, a kormánypropaganda pedig “osztrák illiberális fordulatnak” örülhetne. Ennél talán még fontosabb, hogy Orbán fontos szövetségest kapna az európai színpadon, mégpedig ott, ahol igazán számít, az állam-, és kormányfők uniós tanácsában. Arra ugyanis, hogy az osztrák kancellár hogyan szavaz az Európai Tanácsban, akkor is befolyással lehet az FPÖ, ha csak kisebbik koalíciós partnerként vesz részt a kormányzásban.
Izgalmas a kispártok meccse is, egy megkomolyodó viccpárt és a kommunisták is először juthatnak be a törvényhozásba, miközben az elmúlt hetek halálos áldozatokkal is járó árvízkatasztrófája az utolsó pillanatban kavarhatta fel az erőviszonyokat.
Röviden bemutatjuk a versenyzőket, péntektől hétfőig pedig ennek a cikknek a szerzője a helyszínről tudósít majd a választásokról, kampányzárókról, utolsó közös grillezésekről, és a pártok eredményváróiról Bécsből.
Mivel Ausztria bulvárdemokrácia, ahol a Kronen Zeitung (a legnagyobb bulvárlap, több mint kétmillióan olvassák naponta) ellenében nem lehet kormányozni, a pártok színe, kancellár-jelöltje, kampányszlogenje(i) és esélyei (link az idézett felméréshez) mellett a legutóbbi/legfontosabb botrányaikat is felsoroljuk.
(Az osztrák választási rendszerben a szavazó pártlistákra adja le a voksát, de azon belül megjelölheti, a pártok mely politikusait látná szívesen az egyes területi szinteken. Vagyis egy szavazat megy egy pártlistára, és azon belül 3 (helyi, regionális és országos) szinten szavazhatnak még az általuk preferált politikusokra, utóbbiaknak a sorszámát kell jelölni a szavazólapon. Szavazhat: minden osztrák állampolgár, aki legkésőbb a választás napján betölti 16. életévét. A képviselőket 5 évre választják. A bejutási küszöb 4 százalék.)
FPÖ (Osztrák Szabadságpárt)
Szín: kék
Egy név, amit érdemes ismerni: Herbert Kickl pártelnök
Választási plakáton lévő szlogen: “Legyen meg a Ti akaratotok” (a bibliai parafrázis különösen jól mutatott, amikor a plakátok alig látszottak ki a túláradt folyók által elöntött településeken)
Esélyek: Jelen állás szerint ők nyerik a választást, de nem valószínű, hogy kormányt tudnak alakítani. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 27 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: Nagyon nehéz választani, de mindenképp ismerni kell azt, amikor a párt akkori elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Heinz-Christian Strache 2017 nyarán, pár hónappal az országgyűlési választások előtt erősen bevodkaredbullozva a legnagyobb osztrák napilap megvásárlását javasolta egy, általa befolyásos orosz oligarchának hitt fiatal nőnek, választási győzelem esetére pedig állami megrendeléseket és különleges elbánást is ígért neki, pénzért és egyéb támogatásért cserébe. Az üzletből természetesen nem lett semmi, Strache és vele együtt az ÖVP-FPÖ kormány viszont belebukott, amikor két német lap nyilvánosságra hozta az esetről készült hangfelvételt 2019-ben. Az, hogy Herbert Kickl náci terminológiát használ a beszédeiben, például Volkskanzlernek, Népkancellárnak nevezi magát, és a “rendszerről”, “rendszerpártokról” beszél nem botrány, hanem az imidzs része.
ÖVP (Osztrák Néppárt)
Szín: türkiz
Egy név, amit érdemes ismerni: Karl Nehammer, a mostani kancellár és kancellár-jelölt
Választási plakáton lévő szlogen: “Az erős közép”, és “Stabilitás Ausztriának”
Esélyek: Második hely, valószínűleg ők alakítanak majd kormányt a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal hármasban, és a kancellári pozícióra is jók az esélyeik. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 25 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: 2021-ben kiderült a párt csodagyerekéről, a mindössze 31 évesen kancellári székbe kerülő Sebastian Kurzról, hogy a 2017-es választások előtt elintéztette, hogy hamis közvéleménykutatások jelenjenek meg a népszerűségéről egy bulvárlapban. Azért kellettek a kamu kutatások, hogy meggyőzze a Néppárt bázisát, hogy őt válasszák meg pártelnöknek és kancellár-jelöltnek. Az még egy dolog, hogy meghamisíttatott kutatásokat, még kellemetlenebb, hogy ezt az ügy koronatanúja szerint adófizetői pénzből finanszírozta.
Kurz összesen kétszer két évet volt kormányon, 2019-ben az Ibiza-botrány miatt robbant szét a koalíció, az előrehozott választásokat újra az ÖVP nyerte, kormányt alakítottak a Zöldekkel, de két év után a fenti botrány miatt lemondásra kényszerült. Mégis, az európai jobboldali populizmus legnagyobb reménysége ez alatt a pár év alatt a saját képére tudta formálni Ausztria első számú pártját; még a színét is megváltoztatta, feketéről türkizre. Kurzot Karl Nehammer követte, de sem neki, sem a pártnak nem sikerült kellően eltávolítania magától Kurzot és az őt körülvevő botrányoktól, amit még megbosszulhatnak a választók. Nehammer nincs könnyű helyzetben, az ÖVP bázisában máig sokan rajonganak Kurzért, akinek a visszatérése sem teljesen kizárt.
SPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Pártja)
Szín: vörös
Egy név, amit érdemes ismerni: Andreas Babler, kancellár-jelölt és pártelnök
Választási plakáton lévő szlogen: “Szívvel és aggyal”, “A te jobb Ausztriádért”, néha a kettő együtt
Esélyek: Harmadik hely, kettes számú koalíciós partner egy néppárti-szocdem-liberális kormányban, de elképzelhető, hogy valamilyen megállapodás részeként mégis ők adják a kancellárt, és nem az ÖVP. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 21 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: Hosszú évek óta tartó belső csatározások, súlyos vereség egy tartományi választáson, és általános irányvesztettség előzte meg az osztrák szociáldemokraták 2023-as rendkívüli kongresszusát. Az addigi pártelnök, Pamela Rendi-Wagner pozíciója megrendült, főleg mert egy befolyásos pártvezető, a burgenlandi tartományi miniszterelnök és ex-rendőrfőnök, Peter Doskozil nem hagyta élni. Úgy tűnt, a kettejükről fog szólni a vezetőválasztás, de az utolsó pillanatban beszállt a meccsbe egy népszerű polgármester, Andreas Babler. Babler az emberközeli, klasszikus szociáldemokrata, aki azzal szerzett magának nevet, hogy az alig 20 ezres, Bécshez közeli Traiskirchenben úgy tudott 10 éven keresztül polgármester maradni (máig az), hogy a településen van az egyik legnagyobb menekülttábor az egész országban. Doskozil ezzel szemben konzervatívabb, szigorúbb bevándorlási politikát akart, nem függetlenül attól, hogy az ő tartományába fut be szinte az összes Ausztriába érkező menedékkérő, és hogy egy volt rendőrfőnök.
A hármas versenyt pár százalékkal Doskozil nyerte, Babler második lett, Rendi-Wagner visszavonult a politikától. Doskozil és Babler mérkőzése második fordulóra ment, amit burgenlandi politikus nyert. Csakhogy az osztrák közszolgálati tv egy újságírójának feltűnt, hogy a kettejükre leadott szavazatok összege nem egyezik az összes leadott szavazat számával. A választási bizottság elnöke nekilátott utánajárni a dolognak, és feltűnt neki, hogy nem csak az összeadással van gond, valaki az Excel-táblázatban felcserélte a két jelöltre leadott szavazatokat, a valódi győztes nem is Doskozil, hanem Babler. Az SPÖ egy 125 éves párt, amelyik Ausztria második világháború utáni kancellárjainak felét adta. Nem volt tehát erős kezdés, és Babler azóta is kicsit el van tűnve, bár egyesek szerint alulbecsülik és még okozhat meglepetéseket a választáson. Egyszer már okozott, az biztos.
NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum)
Szín: magenta
Egy név, amit érdemes ismerni: a kancellár-jelöltet Beate Meinl-Reisingernek hívják
Választási plakáton lévő szlogen: “A reform erő”, “Reformok egy új Ausztriáért”, illetve, “Válaszd a tiszta politikát”
Esélyek: Megosztott negyedik hely a Zöldekkel, hármas számú koalíciós partner egy néppárti-szocdem-liberális kormányban. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 9 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: A NEOS 12 éve létezik és még sosem voltak kormányon. Ennek megfelelően nincsenek igazi botrányaik, sőt, épp az a kritika velük szemben, hogy kicsit unalmasak. Másik oldalon épp ez használhat nekik, ahogy a kampányszlogenekből is látszik, építenek arra, hogy még nem égették meg magukat. A hírek szerint nagy erőkkel készülnek a kormányzásra, a kampány alatt rengeteg szakértővel ültek le átfogó reformokat kidolgozni, hogy legyen mit letenni az asztalra, ha végre eljutnak odáig.
Grüne (Zöldek)
Szín: vajon?
Egy név, amit érdemes ismerni: hagyjuk, a kancellár-jelölt Werner Kogler
Választási plakáton lévő szlogen: “Klíma vagy krízis?”, “Szavazz úgy, mintha lenne holnap”
Esélyek: Megosztott negyedik hely a liberálisokkal, valószínűleg nem hívják meg őket a kormányba, de ki tudja. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 9 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: Az idei európai parlamenti választásokon egy 23 éves klímaaktivista volt a listavezetőjük, akiről kiderült, hogy mániákus hazudozó, aki mindenféle teljesen alaptalan történeteket terjesztett a környezetében lévő emberekről. Mondjuk, hogy valaki veri a feleségét, amikor nem is. Ezen kívül nem tudta, hogy Norvégia tagja-e az EU-nak. Nem léptették vissza.
KPÖ (Osztrák Kommunista Párt)
Szín: piros
Egy név, amit érdemes ismerni: Vlagyimir Iljics Lenin, a kancellár-jelölt pedig Tobias Schweiger
Választási plakáton lévő szlogen: “Egy szavazat a megfizethető lakhatásra”, “Egy szavazat a gondozási ágazatból” (mindkettő érthető úgy is, hogy “szavazat” helyett “hang” szerepel a mondatban)
Esélyek: 65 év után újra bejuthatnának a törvényhozásba, ami azért nagy szó. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 3 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: Ezt a pártot 1918-ban alapították, szóval nehéz lenne egyet választani. 1938 és 1945 között sztálinista pártként a legfontosabb antifasiszta erő voltak Ausztriában. A háború után a szovjet típusú népi demokrácia megvalósítása volt a kitűzött cél. A 2017-ben elfogadott új alapszabályuk szerint ma “demokratikus karakterű szocializmust” akarnak, de a cél változatlanul “egy osztály nélküli társadalom”. Helyi szinten voltak az utóbbi időben sikereik, 2021 óta ők adják a polgármestert Grazban. Az egész jelenségről itt bővebben is írtunk.
BIER (Sörpárt)
Szín: citromsárga
Egy név, amit érdemes ismerni: Dominik Wlazny, a Bier Kovács Gergője
Választási plakáton lévő szlogen: “Egy párt politikusok nélkül”
Esélyek: Nagyon billeg, de lehet, hogy bejutnak a parlamentbe, történetük során először. A legutóbbi felmérésben (szeptember 22-én) 3 százalékon álltak.
Legutóbbi/legfontosabb botrány: Megkomolyodtak, ami sok korábbi szavazójuknak biztos botrányos. A Sörpártot (február óta a név rövidítés, BIER – Bin in einer Reformbewegung, azaz Benne vagyok egy Reformmozgalomban) 2015-en alapította a bécsi Turbobier nevű punk együttes frontembere, Dominik Wlazny, művésznevén Marco Pogo. Eleinte olyan kutyapártos szövegekkel kampányoltak, mint hogy “sok a probléma, egy a válasz: a sör”, de sokat nyertek azzal, hogy mint mindenhol máshol a világon, Ausztriában is kiábrándultak az emberek a régi nagy pártokból. A jó közvéleménykutatási eredményeken felbuzdulva most megpróbálnak viccpártból valódi párttá alakulni.