Világ hvg.hu 2024. szeptember. 20. 09:52

Az izraeli légierő két órán át bombázta Dél-Libanont az éjjel

Az IDF is hadgyakorlatot jelentett be Észak-Izraelbe.

Az izraeli légierő két órán át bombázta Dél-Libanont az éjjel – írja a BBC.

Egyelőre áldozatokról nem érkeztek beszámolók, ez ezért is lehet, mert az ország ezen részét korábban már civilek tízezrei hagyták el a lassan egy éve zajló harcok miatt.

Az izraeli hadsereg a támadással kapcsolatban annyit közölt, hogy a légierő mintegy 30 Hezbollah rakétaindító állomást és katonai létesítményt bombázott le Libanon déli részén.

A bombázások alig néhány órával azután vették kezdetüket, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah megfogadta: megbünteti Izraelt a csoport csipogóit és rádiótelefonjait ért támadássorozatért.

Naszrallah maga is elismerte, hogy a Hezbollahot hatalmas és példátlan csapás érte, amikor helyi idő szerint kedd délután egymás után elkezdtek felrobbanni a szervezet tagjainak vadonatúj csipogói.

A több száz incidens következtében eddig 37-en haltak meg, míg a sebesültek száma 3000 fölött van, a történetnek ráadásul magyar szála is van.

Kaiser Ferenc a csipogókról: Szinte lehetetlen behozni 15 kiló katonai minőségű robbanóanyagot Magyarországra

A magyar kormánynak sűrűn kell kommunikálnia, hogy Magyarországnak semmi köze nem volt ahhoz a budapesti bejegyzésű vállalathoz, amely vélhetően a Moszad fedőcégeként vagy „megvezetett balekként” közreműködött a Libanonban több ezer ember sebesülését és tíznél is több ember halálát okozó személyhívók legyártásában. Ezt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense mondta a HVG-nek.

A Hezbollah vezetése nincs könnyű helyzetben, mivel az izraeli csapás után erőt kell felmutatnia, viszont ha komolyabb akcióra ragadtatja magát, az egy Izraellel való igen pusztító háborúhoz vezethet, aminek a következményeit nemcsak terrorszervezet, de egész Libanon megszenvedné.

Vélhetően ezt szándékozik nyomatékosítani az IDF is, mivel a bombázásokat követően bejelentették, hogy hadgyakorlatot tartanak az ország északi területén, amiből szükség esetén könnyen kialakulhat egy Libanon elleni szárazföldi támadás is.

Korábban egy izraeli nyugalmazott tábornokkal készített beszélgetésünk folyamán felmerült a libanoni szárazföldi támadás eshetősége, akkor ezt írtuk:

„Kérdés, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormánya már valóban abban gondolkodik-e, hogy szárazföldi offenzívát indít Libanonban. Ennek célja az lehet, hogy a Hezbollah egységeit és rakétáit kiűzze a határ menti sávból, és ott egy biztonsági zónát hozzon létre. Ennek érdekében amerikai közvetítéssel egyébként hónapok óta folynak az egyeztetések, de a jelek szerint sikertelenül. Erre utalhatott a hét elején Joav Gallant izraeli védelmi miniszter, aki figyelmeztetett, zárul a diplomáciai ablak a Hezbollahhal történő megállapodásra. Szerdán pedig már azt közölte, hogy »a háború súlypontja« északra helyeződik át.” 

„Ez csak a kezdet” – hadüzenettel érhet fel a csipogókkal és adóvevőkkel elkövetett izraeli támadás Libanonban

Elrettentés, erőfitogtatás, megelőző csapás vagy provokáció – latolgatják elemzők a libanoni Hezbollah ellen személyhívók, majd kézi rádiós adóvevők felrobbantásával elkövetett példátlan izraeli támadások célját. A „miért most?” kérdésre sincs egyértelmű válasz, hacsak az nem, hogy Izrael a gázai háború helyett immár sokkal inkább az északi frontra tekint.

A Hezbollah elleni támadásról szóló további híreinket itt olvashatják.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.