Ha ukrán szempontból sikeresek a tárgyalások, nagy hatótávolságú rakétákat és hozzájuk tartozó jogosítványokat kaphat Kijev.
Antony Blinken amerikai és David Lammy brit külügyminiszter közösen látogattak Kijevbe – írja a BBC. A látogatásnak az ad többletfeszültséget, hogy Kijev hónapok óta kéri az angolszász hatalmakat, hogy nagy hatótávolságú rakétákat (LRBM) is adjanak át a háborúban álló országnak, azzal a jogosultsággal együtt, hogy az ukránok oroszországi területeket is támadhassanak az új fegyverekkel.
A kérésnek az ad további legitimitást, hogy Blinken vádjai szerint Irán kis hatótávolságú rakétákat (SRBM) kezdett el átadni Oroszországnak, amelyek heteken belül a frontra érkezhetnek. David Lammy jelentős és veszélyes eszkalációként értékelte az aktust.
A londoni tárgyalásukról érkező két külügyminiszter hamarosan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek az esedékes egyeztetésen deklaráltan célja lesz, hogy kilobbizza a LRBM-rendszerek átadását.
Blinken – aki hivatalos kommunikációjában nem zárkózott el egyből a felvetés elől – azt nyilatkozta, hogy közvetlenül az ukrán vezetéstől szeretné hallani, hogy milyen célok elérésére használná a defenzív háborút folytató haderő a szobán forgó fegyvereket, és az USA hogyan tud segíteni az ambíciók elérésében.
Korábban Joe Biden amerikai elnök is jelezte, hogy az adminisztrációja dolgozik annak a megvizsgálásán, hogy feloldják a korlátozásokat. Az angolszász országok szakpolitikája (és potenciálisan az engedéllyel kapcsolatos döntés) minden jel szerint pénteken kerül mérlegre a Washingtonba tervezett Joe Biden–Keir Starmer-csúcstalálkozón, amikor a brit miniszterelnök a pozíciója betöltése óta először látogat az USA-ba hivatalos úton. (Ukrajna más, azonban volumenben kevésbé jelentős európai támogatói közül már sokan korábban megadták a szükséges engedélyt, és LRBM-rendszereket is juttatnak Kijev számára.
A Kreml azt közölte, hogy amennyiben pozitív elbírálás alá esik a döntés, Oroszország „arányosan” fog erre válaszolni. Ezzel szemben az ukrán katonai vezetés azon az állásponton van, hogy „megbilincselt kézzel” kénytelenek harcolni az orosz haderő ellen.
Nem mellesleg hasonló okok miatt a korlátozást már részlegesen feloldották korábban a nyugatiak.
Oroszország a tüzérségi eszközeivel és rakétáival saját területéről gyakorta indít támadást Ukrajna ellen, amire képességek és jogosítványok hiányában nem minden esetben tudnak megfelelő választ adni az ukránok. A jelenségre még egy lapáttal rátehet az iráni SRBM-rendszerek állítólagos átadása, egyúttal tovább mélyíti a két ország lehetőségei közt tátongó űrt.
Irán a nyugataik által prezentált bizonyítékok ellenére is konzekvensen tagadta az Oroszország haditechnikai ellátásáról szóló vádakat. Ettől függetlenül az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nemrég új, Iránt célzó szankciókat fogadott el.