Mark Rutte lesz a következő NATO-főtitkár, miután a szövetség mind a 32 tagja megállapodott abban, hogy a leköszönő holland miniszterelnök lesz Jens Stoltenberg utódja – számolt be a Politico.

Magyarország és Szlovákia támogatásának keddi bejelentését követően csütörtökön Románia is megerősítette Rutte támogatását, Klaus Iohannis román elnök pedig visszalépett a NATO vezetői posztjára való jelöltségétől. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács ülésén Iohannis közölte, hogy értesítette NATO-szövetségeseit a jelöltség visszavonásáról.

Rutte kritikus időszakban veszi át a NATO vezetését. Új munkáját október 2-án kezdi meg, alig több mint egy hónappal az amerikai választások előtt, amelyek meghatározzák a katonai szövetség sorsát. Donald Trump volt amerikai elnök, a jelenlegi republikánus jelölt a NATO-ban maradás mellett tett ígéretet, de azzal fenyegetőzött, hogy újraválasztása esetén csökkenti az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást.

Megfigyelők azonban úgy vélik, hogy Trump megválasztása esetén is Rutte lehet a megfelelő választás, mert korábban is képes volt alkut kötni különböző hátterű politikusokkal, és még a volt amerikai elnök dicséretét is kivívta, aki azt mondta: „Kedvelem ezt a fickót!”.

Rutte megválasztásával az utódlás kérdése még július előtt tisztázódott, akkor ugyanis a NATO vezetői Washingtonba utaznak, hogy megünnepeljék a szövetség 75. évfordulóját.

Rutte hosszú utat tett meg a NATO vezetői posztjáért. Tavaly november óta kampányol a posztért.

Ruttét bírálták, amiért nem volt elég aktív a kelet-európai országok támogatásának megszerzésében, akik azt rótták fel neki, hogy 2014 előtt támogatta az Északi Áramlat 2 gázvezetékprojektet. Emellett Rutte 14 éves miniszterelnöksége alatt az EU ötödik legnagyobb gazdasága, Hollandia védelmi kiadásai egyszer sem érték el a NATO által kitűzött minimális célt, a GDP 2 százalékát. A NATO legfrissebb adatai szerint Hollandia idén végre várhatóan teljesíti ezt a követelményt.

Iohannis román elnök későn szállt be a ringbe. Amikor márciusban bejelentette jelöltségét, a NATO-szövetségesek kétharmada már Rutte mellé állt. A három hónapos verseny során Iohannisnak a 32 szövetséges közül csak egy szavazatot sikerült megszereznie: Orbán Viktorét, aki a Politico szerint arra használta fel a tartózkodását, hogy biztosítsa Magyarország távol maradását a NATO ukrajnai feladataiból és finanszírozásából.

Jens Stoltenberg megbízatását korábban négyszer hosszabbították meg.

Az, hogy Orbán támogatja Rutte NATO-főtitkári ambícióit, meglepő, hiszen a volt holland miniszterelnök és közte kemény kommunikációs adok-kapok volt az utóbbi években. Volt olyan is, amikor Orbán a nevén sem volt hajlandó hívni Mark Ruttét, egyszerűen „holland fickó”-ként hivatkozott rá.

Az európai parlamenti választások után azonban Orbán Viktor fontos megállapodásra jutott Jens Stoltenberggel, a NATO jelenlegi főtitkárával. Megállapodtak, hogy a NATO ukrajnai tevékenységében magyar állomány nem vesz részt, és ezek támogatására nem fordítanak magyar forrásokat, ami feltétele volt Rutte támogatásának.

A brüsszeli találkozó után Mark Rutte megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja az Orbán és Stoltenberg között létrejött megállapodást – „megérti Orbánt, hogy nem akarja, hogy a magyar emberek részesei legyenek az ukrajnai konfliktusnak” –, és továbbra is tiszteletben tartja a megállapodást, amennyiben ő lesz a NATO következő főtitkára. Orbán ezek után jelezte, kész támogatni Ruttét a NATO-főtitkári posztra. Kedden, nem sokkal Orbán bejelentését megelőzően Szlovákia is bejelentette: támogatja Mark Rutte jelöltségét.

Rutte levelében emellett maga is kitért az említett, közte és Orbán közötti csetepatéra, a 2021-es eseményekre, amit remél, hogy maguk mögött tudtak hagyni.

Kedden a Politico újságírója el tudta csípni Orbánt néhány kérdésre, így arról is faggatta, hogy bocsánatot kért-e tőle a holland miniszerelnök. „Miért? Hogy megszületett?” – viccelődte el a kérdést Orbán, majd azt is hozzátette: „Senkitől nincs szükségem bocsánatkérésre, nem ilyen fickó vagyok”.