Világ hvg.hu 2024. május. 16. 18:52

A grúz államfő megvétózza a "külföldi ügynökökről" szóló törvényt, de az így is életbe léphet

Az elnök szerepe főként szimbolikus, a vétóval valójában csak halasztani tud.

“Elfogadhatatlan a törvény, mert szembe megy azzal, amit a grúz nép gondol a civil társadalomról, a médiáról és az Európai Bizottság ajánlásairól, valamint nincs összhangban az ország európai uniós integrációs törekvéseivel” – mondta az AP amerikai hírügynökségnek csütörtökön adott interjúban Szalome Zurabisvili georgiai (grúz) államfő a heves társadalmi vitákat, parlamenti képviselők verekedését és békés tüntetők elleni karhatalmi erőszakot kiváltó “külföldi ügynökökről” szóló törvényről.

Azt mondta, a törvényt megvétózza, bár az a vétó ellenére életbe léphet, a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia pártnak ugyanis megvan a szükséges többsége a felülbírálásához. Grúziában az elnök szerepköre főként ceremoniális.

Összeverekedtek a képviselők, de végül elfogadta a grúz parlament a külföldiügynök-törvényt

Az ellenzék és a kormány oldaláról is csatlakoztak be a verekedésbe.

Zurabisvili hangsúlyozta, hogy alkotmányos kötelességéből adódóan (Grúziában bele van írva az alkotmányba, hogy az országnak csatlakoznia kell az EU-hoz) minden tőle telhetőt megtesz országa európai integrációja érdekében.

A vitatott törvény előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, úgynevezett külföldi ügynökökként regisztráltassák magukat. A kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a “káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására vonatkozó törekvéseit. Hasonló törvény van életben Oroszországban is, ott a független média elnyomására és vegzálására használták.

Durvul a helyzet Grúziában, ahol az ellenzék ismét az utcán harcol a külföldiügynök-törvény visszavonásáért

Ismét folyamatosan tüntetnek Tbilisziben a grúz ellenzékiek, megakadályozandó, hogy életbe lépjen az az orosz mintára megfogalmazott törvény, amely külföldi ügynökként bélyegzi meg a részben külföldi támogatással működő civil szervezeteket.

Az államfőnek a törvény május 14-ei elfogadása után két hétig, május 28-áig van lehetősége megvétózni a törvényt.

A kormány kezdeményezését egyaránt bírálta a NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében leszögezte, hogy a törvény elfogadása negatív hatással lesz Grúzia európai uniós csatlakozására. Az Egyesült Államok már kedden reagált, figyelmeztetve, hogy “felülvizsgálhatja” Tbiliszivel fenntartott kapcsolatait.

A fővárosban április 15. óta ellenzéki és civil aktivisták demonstrációkat tartanak a törvény elfogadása ellen. A tüntetések több alkalommal összecsapásokba torkolltak a rendfenntartókkal; a rohamrendőrök paprikasprayt és vízágyúkat vetettek be a parlament előtt tüntetők feloszlatására.

Könnygázzal mentek neki a grúz rohamrendőrök a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadása ellen tüntetőknek

Több tüntetőt orvosok láttak el, miután a rendőrség könnygázt vetett be a több ezer fős tömeg ellen.

Hirdetés