Világ Domány András 2024. április. 09. 09:24

Lengyel választások: Tuskék győztek, pedig Kaczynski pártja kapta a legtöbb szavazatot

Domány András
Szerzőnk Domány András

A kormánykoalíciónak valamivel több oka van az örömre, mint ez vasárnap este látszott, de az önkormányzati voksolás tanulságait minden pártnak le kell vonnia.

Az urnazárás után, még csak exit poll eredmények alapján a december óta kormányzó koalíció és az ellenzékbe került korábbi kormánypárt egyaránt győztesnek nyilvánította magát.

Jól szerepeltek a lengyel kormánypártok az önkormányzati választásokon

Az exit poll alapján a kormánykoalíció és az ellenzék egyaránt győzelmet hirdetett. Megismétlődött az őszi parlamenti választás eredménye: a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a legerősebb párt országosan, de a decemberben alakult kormányt alkotó pártok együttes eredménye sokkal jobb.

„Októberben visszaszereztük a demokráciát, és most megismételtük ezt az eredményt!” – jelentette ki a láthatóan boldog Donald Tusk miniszterelnök (nyitóképünkön). „Mi győztünk, szemben az országot a legrosszabb útra vezető Donald Tuskkal” – mondta a szintén elégedettnek látszó Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke.

A számok ugyanis – most már a hivatalos adatot idézve – azt mutatják, hogy a PiS kapta országosan a legtöbb szavazatot a megyei közgyűlések képviselőire: 34,27 százalékot. A kormánypártok összesen 51,16 százalékig jutottak, amelyből 30,59 százalékkal részesült a miniszterelnök Polgári Koalíciója (KO), 14,25 százalékkal a jobbközép Parasztpártból és a Lengyelország 2050 pártból álló Harmadik Út és 6,32 százalékkal az Új Baloldal. A szélsőjobboldali ellenzéki Konföderációra 7,23 százalék szavazott.

Tehát:

Jog és Igazságosság (PiS): 34,27%,

a kormánypártok összesen: 51,16%, ebből

  • Polgári Koalíció (KO): 30,59%,
  • a Parasztpártból és a Lengyelország 2050 pártból álló Harmadik Út: 14,25%,
  • Új Baloldal: 6,32%,

a szélsőjobboldali ellenzéki Konföderáció: 7,23%.

Csakhogy egy helyi választásnál az országosan összegzett adatok nem sokat mondanak. Cikkünk megjelenésekor az volt a hivatalos információ, hogy  a 16 vajdaság (megye) közül legfeljebb hétben tud kormányozni a PiS, ami eggyel kevesebb, mint az előző választás után. Kedd estére azonban újabb átszámolások után kiderült, hogy a jobboldali ellenzéki párt csak öt megyét fog irányítani, mert mandátumainak száma két további megyegyűlésben annak ellenére 50% alatt marad, hogy ezeken a helyeken pártonként külön számolva ez a párt kapta a legtöbb szavazatot.

Néhány helyen a PiS kormányzása még így is attól függ, hogy összefog-e a szélsőjobbal annak rasszizmusa és Putyin-barát, ukránellenes álláspontja ellenére. Felvetődött, hogy a kormányban részt vevő Parasztpárttal is összeállhat (a helyi koalíciók nem mindig azonosak az országossal), de ezt a Parasztpárt egyelőre kizárja. A PiS bevehetetlen bástyái a keleti-délkeleti megyék, a kárpátaljainak nevezett vajdaságban 50 százalék fölötti eredményt ért el. Az északi és nyugati országrészek ugyanilyen rendíthetetlenül liberális többségűek.

A nagyvárosokban most sem termett babér a PiS-nek: Varsóban, Gdańskban, Katowicében, Łódźban és másutt már az első fordulóban több jelölttel szemben is fényesen, 60 százalék fölötti eredménnyel nyertek a KO-hoz kötődő eddigi főpolgármesterek, és ahol lesz második forduló, mert egyik jelölt sem kapta meg a szavazatot több mint felét, ott sem a PiS jelöltje vív meg a KO-éval. Poznań az egyetlen kivétel, de ott is több esélyt adnak az eddigi liberális vezetőnek.

Ennek ellenére nem lélegezhetnek fel a kormánypártok sem. A koalíció pártjai több helyen egymás ellen indultak, sőt, a harmadik legnagyobb városban, a 700 ezer lakosú Wrocławban a második fordulóban a Lengyelország 2050 kormánypárti képviselője veszélyezteti a Tusk által támogatott eddigi városvezető pozícióját, miközben a képviselő-testületben a KO szerzett többséget. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, a Parasztpárt elnöke máris kissé fenyegető hangsúllyal figyelmeztetett, hogy pártja láthatóan megkerülhetetlen. A megerősödött Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterről, a KO politikusáról mindenki biztosra veszi, hogy elindul a 2025-ös köztársaságielnök-választáson, hiszen 2020-ban Andrzej Duda csak 51:49 százalék arányban győzte őt le. Csakhogy indulni akar a Lengyelország 2050 elnöke, Szymon Holownia képviselőházi elnök is, aki 2020-ban, szinte a semmiből felbukkanva 14 százalékkal harmadik lett. Ha ők egymás elnökválasztási ellenfelei lesznek, az a jövő év elejétől eléggé megkavarhatja a kormánykoalíción belüli viszonyokat.

Gyengült a baloldal, ami után az várható, hogy még élesebb hangon fogja követelni a kormányon belül saját szociálpolitikai elképzeléseinek megvalósítását és az abortusztilalom mielőbbi enyhítését, ami miatt már most is szemben áll a konzervatívabb Harmadik Úttal. És bár valószínű, hogy a KO a megyei közgyűlésekben, ahol nincs önálló többsége, a kormánybeli partnerekkel fog majd össze, az elmondott okokból nem lesz könnyű megállapodniuk.

A nagyvárosokban sürgető feladat az utódnevelés, mert egy új törvény a jövőben csak két ciklust enged meg a polgármestereknek. Most még elindulhattak, és rendszerint győztek a városukat 10-20 éve irányító veteránok, de ezt öt év múlva már nem tehetik. Nyugtalanító a mindössze 52%-os részvétel is – az őszi parlamenti választáshoz képest hatmillió szavazó maradt otthon, részben mert elégedetlen a kormánnyal, türelmetlenül sürgeti a választási ígéretek megvalósítását, amit viszont az ellenséges köztársasági elnök, Alkotmánybíróság és más örökölt tisztségviselők hada, illetve az elődök által hagyott és az államfői vétók miatt meg nem változtatható jogszabályi környezet nehezít.

Forrongás van a PiS-ben is, bármilyen elégedetten is nyilatkozott Kaczynski. A 75 éves politikus visszavonta ígéretét, hogy jövőre nyugalomba vonul, mert úgy látja, hogy szükség van rá, de sokan szeretnének változást. Morawiecki volt miniszterelnök például szívesen a helyébe lépne. A most súlyos betegsége miatt kiesett Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter Szuverén Lengyelország nevű kisebbik volt kormánypártja ezzel szemben újra Morawieckit támadja, mert szerinte nem volt elég kemény az Európai Bizottsággal szemben. Vagyis a júniusi EP-választás kampánya a jobboldalnak sem lesz egyszerű.

Az önkormányzati választás hivatalos eredményei tehát megvannak, most a tanulságok levonása folyik mindegyik lengyel pártban.

Hirdetés