Lukasenka a hírt a vasárnap kezdődött parlamenti választásokon, voksa leadása után jelentette be újságírók előtt. „Egyetlen felelősségteljes elnök sem hagyná cserben a népét, mely követte őt a csatába” – fogalmazott, hozzátéve: az elnökválasztásig hátralévő egy év során sok minden változhat.

Az országban legutóbb 2020-ban tartottak elnökválasztást, amelyet az 1994 óta hivatalban lévő Lukasenka erősen vitatott körülmények között, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával nyert meg.

Az ellenzék szerint csalás történt, és a se nem szabad, se nem tisztességes választás után soha nem látott méretű tiltakozó tüntetések kezdődtek el, amelyeket erőszakkal vertek le, és több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetők nagy része vagy börtönbe került, vagy külföldre menekült – a civil aktivisták sorban halnak meg a büntetésük letöltése alatt.

Lukasenka szerint ünnep volt a fehérorosz választás. A végső ítéletet Putyin mondhatja ki

Külföldi beavatkozást kiált a tüntetések miatt a belarusz diktátor, akinek Vlagyimir Putyin az elsők közt gratulált minden bizonnyal csalással összehozott győzelméhez. Kísértetiesen emlékeztet a helyzet a kijevi Majdanra, de Oroszország helyzete sem ugyanaz, mint hat évvel ezelőtt.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Minszk ellen a botrányos elnökválasztás és a polgári jogok lábbal tiprása miatt. Az elnök eközben folyamatosan bővíti saját és családja kiváltságait: az év elején aláírta az államfőről szóló törvény átfogó kiigazítását tartalmazó új jogszabályt, amely egyebek
mellett többletjogokat és kiváltságokat tartalmaz az elnök és családja számára, még Lukasenka államfői tisztének megszűnése utáni időszakra is.

A magyar kormány 2023-ban közvetetten elismerte a fehérorosz elnökválasztás jogosságát, amikor kiderült: nagykövetet küld Minszkbe Bencsik Zita Ilona személyében.