Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Lengyelország bejelentette, nem szállít több fegyvert Ukrajnának, és figyelmét arra fordítja, hogy a lehető legkorszerűbb hadfelszerelésekkel lássa el saját hadseregét. Nehéz nem látni az összefüggést a lengyel bejelentés és a között, hogy Kijev az utóbbi napokban élesen és részben igazságtalanul bírálta az ukrán gabonaimportot megtagadó szomszédos országot.
Ha valaki, akkor Lengyelország határozottan és kitartóan támogatta fegyverekkel az orosz agresszió áldozatává vált Ukrajnát, Varsó egyebek mellett 14 MiG-29-es harci gépet és 320 harckocsit adott át szomszédjának, de küldött páncélozott szállítójárműveket, légvédelmi eszközöket és lőszert is. A kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Lengyelország 2023 augusztusáig 3,3 milliárd dollár értékű hadfelszerelést adott át Ukrajnának, ami azt jelenti, hogy a teljes készletének harmada került át a szomszédos országba. És ami még fontosabb: Varsó volt az, amely a többi európai országot is arra biztatta, hogy lehetőségeik szerint támogassák Kijevet, hiszen, ha Oroszország legyőzi keleti szomszédját, akkor a térség más államaira is szemet vethet az egykori orosz/szovjet birodalom újraépítésén dolgozó Vlagyimir Putyin.
Otthon a menekülteknek
Közben Lengyelország milliószámra fogadta be az ukrajnai menekülteket, és számos személyes történet szól arról, miként segítették az átlagemberek is a háború elől menekülő családokat. A segítőszándékban az is benne volt, hogy a lengyelek országának felosztásában nem egyszer vettek részt az oroszok, így ösztönös bizalmatlansággal tekintenek Moszkvára. Az ukránok pedig hálásak voltak, és ezzel a lengyelek léptek elő a legjobb baráttá. Az is fontos, hogy a lengyelek annak ellenére nyújtottak segítőkezet szomszédjuknak, hogy közös történelmüket nem egy vita terheli. A második világháború idején például a függetlenség párti ukrán nacionalisták lengyel polgári személyek ezreit gyilkolták le.
Míg az újsütetű barátságot az sem árnyékolta be, hogy tavaly novemberben egy Lengyelország területén becsapódott ukrán légvédelmi rakéta megölt egy embert, most úgy tűnik, az utóbbi napokban tett ukrán nyilatkozatok – legalábbis átmenetileg – komoly feszültséget teremtenek a szövetségesek között. A „koronát” az ENSZ-ben mondott beszédében Volodimir Zelenszkij államfő tette fel, amikor – igazságtalanul – gyakorlatilag az orosz agresszorral való összejátszással vádolta meg Varsót. „Aggasztó azt látni, hogy néhányan hogyan játsszák el a szolidaritást az európai politikai színpadon, és csinálnak rémtörténetet a gabonaszállításokból. Úgy tűnhet, hogy a saját magukat adják, de a valóságban egy moszkvai szereplő színre lépését segítik” – mondta a politikus.
Sértő szavak után sértődés
Zelenszkij szavai – amelyeket néhány más ukrán politikus is megismételt, bár más megfogalmazásban – érthető dühöt váltottak ki Varsóban. Berendelték az ottani ukrán nagykövetet, s többen is kikérték maguknak a sértőnek és igaztalannak nevezett nyilatkozatokat. Azt is hangsúlyozták, hogy a gabonaimport tilalmának semmi köze az ukrán-orosz háborúhoz, Varsó azért nem hajlandó Ukrajnától vásárolni, mert az jóval olcsóbb, mint a lengyel termény, s a varsói kormány meg akarja védeni a hazai gazdák érdekeit is.
A lengyel álláspontot – némi fenyegetéssel fűszerezve – Morawiecki kormányfő fejtette ki a legvilágosabban. „Figyelmeztetem az ukrán hatóságokat. Ha tovább élezik a feszültséget, akkor további termékeket is felveszünk az importtilalmi listára. Ukrajna nem érti, hogy mennyire destabilizálódik a lengyel mezőgazdasági szektor. Az intézkedéssel a lengyel gazdákat védjük. Mi voltunk az elsők, akik sokat tettünk Ukrajnáért, és azt várjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi érdekeinket” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Varsónak az sem tetszik, hogy Ukrajna a szeptember 15-én lejárt EU-s importtilalmat egyoldalúan, nemzeti hatáskörben meghosszabbító Magyarországgal és Szlovákiával együtt Lengyelországot is „feljelentette” a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). „Nem az a két ország közötti különbségek megoldásának a módja, hogy a nemzetközi szervezeteknek, illetve bíróságoknak küldözgetik panaszaikat és ezzel nemzetközi nyomást fejtenek ki Varsóra” – ezt már a lengyel külügyminisztérium hangsúlyozta hivatalos közleményében.
Egyelőre úgy tűnik, nem oldódik meg gyorsan a vita. Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő szerint Varsót elragadták az érzelmek, s nem foglalkozik azokkal az ukrán javaslatokkal, amelyekkel – legalábbis Kijev szerint – meg lehetne oldani a vitát. Azt is kifogásolta, hogy Andrzej Duda lengyel elnök fuldokló emberhez hasonlította az Oroszország ellen harcoló Ukrajnát. Már csak azért sem valószínű a gyors megbékélés, mert a vitának komoly belpolitikai vetülete is van: október közepén Lengyelországban parlamenti választást tartanak, és ilyen körülmények között gyakrabban hangoznak el olyan politikusi nyilatkozatok, amelyek célja a választók megnyerése.
A fegyverszállítások leállításáról szóló lengyel bejelentés ugyanakkor nem érinti az Ukrajnának szánt, más országokból érkezett hadfelszereléseket. „Az amerikaiakkal és a NATO-val kötött megállapodás értelmében a Rzeszowban lévő logisztikai központ továbbra is ellátja a feladatát” – közölte Morawiecki. A BBC szerint a kormányfői nyilatkozattól függetlenül Ukrajna még biztosan megkapja azt a 60 darab Krab önjáró löveget, amelyet még korábban ígért Kijevnek Varsó. Lengyelország egyébként gyors ütemben fegyverkezik, egy több évre szóló, 133 milliárd dolláros program keretében egyebek mellett repülőgépeket, harcjárműveket és drónokat vásárol.
Ahogy a fegyvertranzitot, úgy az ukrán gabona lengyelországi, szlovákiai és magyarországi tranzitját sem érinti a három ország által nemzeti hatáskörben hozott és az EU-szabályokkal ellentétes importtilalma. A szárazföldi szállítás jelentőségét az növelte meg, hogy Oroszország felmondta a tavaly július óta érvényben lévő fekete-tengeri gabona egyezményt, így szinte teljesen ellehetetlenül az ukrajnai tengeri kikötőkből induló export. Az egy évig érvényben volt egyezmény alapján Ukrajna 33 millió tonna terményt – elsősorban kukoricát, búzát és napraforgót – juttatott ki az ostromlott országból.
A mostani gabonavita későbbi konfliktusok veszélyét is előrevetíti. Ukrajna – különösen békeidőben – a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, s ha bekerül az EU-ba, több országban is problémákat okozhat az ukrajnai és az EU-s termelői árszintek közötti különbség.
