Augusztus végén röppent fel a hír, hogy Alabama államban új módszerrel fogják végrehajtani a halálos ítéleteket. Az eddig sztenderdnek minősülő, ám egyre többek által kifogásolt méreginjekció mellett az USA déli államában lehetővé tennék a nitrogénnel való kivégzést is. A terv pontos részleteit még nem dolgozták ki az alabamai hatóságok, még azt sem tudják, hogy a halálraítéltet gázkamrában végzik-e majd ki, vagy egy csövön keresztül, közvetlenül juttatnak tiszta nitrogént a tüdejébe.

A váltást azért tekintik szükségesnek, mert több elítéltet sem tudtak méreginjekcióval kivégezni, mivel nem találtak rajtuk vénát. Az USA-ban a halálos ítéletet egy meghatározott időablakon belül kell végrehajtani, ha ez nem sikerül, akkor az elítéltet vissza kell kísérni a cellájába és új dátumot kell kitűzni a kivégzésére. Ez történt például Kenneth Smith esetében is, akit még 2022 novemberében kíséreltek meg kivégezni, amiért pénzért megölt egy nőt 35 évvel ezelőtt, illetve így járt Alan Eugene Miller is, aki állítása szerint korábban kifejezetten kérte, hogy a méreginjekció helyett inkább fojtsák nitrogénbe.

A két munkatársa meggyilkolásáért halálsorra került Miller esete azért is érdekes, mert jogi úton támadta meg az őt méreginjekcióval kivégezni szándékozó állami végzést, amit egy szövetségi bíró el is fogadott és kötelezte Alabamát a nitrogénes módszer használatára. Ekkor derült ki, hogy nem kellően átgondolt koncepcióról van szó, ugyanis az állam jelezte, hogy nem képesek végrehajtani a kivégzést a kitűzött időpontban és a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a méreginjekciós kivégzés engedélyezése érdekében. Az engedélyt a bíróság megadta, ám végül az ítéletet mégsem tudták végrehajtani Milleren, mert a börtönszemélyzet nem volt képes használható vénát találni rajta.

Az új módszer természetesen megosztónak bizonyult, a támogatói szerint humánusabb módszer a méreginjekciónál, vannak, akik a nitrogénnarkózissal példálóznak ennek alátámasztására, ám ezt a többek között eufóriával is járó tünetegyüttest nem pusztán a nitrogén, hanem a mélytengeri nyomásnövekedés váltja ki, amit nehézkes lenne egy kivégzőhelységben megvalósítani.

Hogy mennyiben humánusabb a méreginjekciónál, azon lehet vitatkozni, ugyanakkor a támogatói állítják, hogy 4-5 perc alatt beáll tőle a halál. Ezzel a megállapítással annyi a gond, hogy senki nem tudja ellenőrizni, lévén, hogy még sosem próbáltak senkit sem nitrogénbe fojtani.

Tegyük hozzá, hogy nem is a nitrogén szervezetbe juttatása a lényeg, hanem az, amit nem engednek be vele. A nitrogén önmagában ugyanis nem káros, hiszen az általunk belélegzett levegő kb. 78 százalékát alkotja, halálossá az oxigén hiánya teszi. Ez pedig egy gyors, de látványra is brutális fulladásos halál képét vetítheti elénk, miközben nem kizárt, hogy még így is humánusabb a méreginjekciónál, aminek a „jól sikerült” kivégzések esetén csak nem látjuk a hatásait.

A három összetevőből álló méregkoktél bénító része ugyanis elfedi az elítélt szenvedéseit. „Ahelyett, hogy csak elaludnának és meghalnának, a saját testnedveikbe fulladnak bele, csak a haláltusájukat nem látjuk a bénító szerektől” – mondta a több mint 200 kivégzettet felboncoló és azok tüdejében folyadékot, azaz tüdővizenyőt találó dr. Joel Zivot a Scientific American portálnak.

Az, hogy probléma van a méreginjekciókkal, szinte közhelynek számít, ezért is keres több állam is alternatívát a halálos ítéletek végrehajtására. Tennesseeben például visszatértek a villamosszékhez, Utah-ban a kivégzőosztaghoz, több államban opció még a gázkamra és Alabama mellett Mississippiben és Oklahomában van elvileg lehetőség a nitrogénbe fojtásra, bár egyik államban sem végeztek még így ki soha senkit. Bár ez most Alabamában lehet, hogy megváltozik.