Legutóbb augusztus 22-én számolt be az Európai Űrügynökség (ESA) arról, hogy egy űrszemét egy másik törmelékdarabnak ütközött a LEO-ban, a Föld felszíne felett nagyjából 160 és 2000 km közötti magasságban lévő pályán, ami egyre zsúfoltabbá válik. A LEO-ban aktív és már nem működő műholdak vannak, előbbiek a kommunikációtól kezdve a földmegfigyelésen át a katonai felderítésig számos szolgáltatást nyújtanak. A LEO-t hardverek, különböző rakétaalkatrészek és a múltbeli ütközésekből származó veszélyes törmelékek lepték el. A Világgazdasági Fórum becslése szerint több mint 25 000 darab 10 centiméternél nagyobb űrszemét és űrszemét lebeg a Föld LEO-ján. E zsúfoltság miatt a műholdak évente több száz manővert hajtanak végre, hogy elkerüljék az ütközést más aktív műholdakkal és különféle űrszeméttel - írja a Stratfor.

Az elmúlt években az űrszemét mennyisége nagymértékben a magánszektor kezdeményezései és a műholdak elleni fegyverek (ASAT) kormányzati tesztelései miatt nőttek meg. Elon Musk cége, a SpaceX a rakéták újrafelhasználásávál drasztikusan csökkentette a költségeket, valamint a kilövések közötti időt, és ezzel a vállalatok egyre több műholdat juttattak a LEO-ra. Kína, India és Oroszország kormányai pedig az elmúlt években az ASAT-kísérletek végrehajtásával szintén növelték a Föld körül keringő űrszemét mennyiségét. Minden egyes teszt jellemzően több ezer, egy golflabda méretűnél nagyobb törmelékdarabot, valamint számtalan kisebb, a jelenlegi képalkotó technológiával nem észlelhető törmelékdarabot eredményez. 2022 áprilisában az Egyesült Államok önkéntes moratóriumot fogadott el a földi indítású ASAT-kísérletek ellen, arra hivatkozva, hogy az ilyen kísérletek során keletkező űrszemét kockázatot jelent. A moratórium aláírói azonban mind nyugati vagy nyugati szövetséges országok, és nem az ilyen tesztelési tevékenységet ténylegesen végző kormányok, mindez pedig aláássa a moratórium hatékonyságát - írja a Stratfor.

Persze történtek előrelépések, az elmúlt évben az Egyesült Államok és Európa is új szabályokat fogadott el, vagy bejelentette, hogy a LEO-n lévő, már nem működő műholdak vagy más űreszközök időben történő eltávolítására vonatkozó szabályozást kíván létrehozni. Az állami és a magánszektor számos kezdeményezése is az űrszemét eltávolítására szolgáló újszerű módszerek kifejlesztésére összpontosít, beleértve a robotkarokat, óriási hálókat, földi és űrbázisú lézereket, valamint kézi űrhajóvontatókat, amelyek célja az űrszemét megsemmisítése vagy a Föld körüli pályáról a Föld felszínére való kihúzása. E technológiák közül azonban több olyan is van, amely más országok törvényes műholdjainak célba vételére is alkalmas.

És mivel például az Egyesült Államok és Kína is nagy teljesítményű robotkarokkal ellátott műholdakat fejleszt, ezek az eszközök kettős funkciót töltenek be: jóindulatúan és rosszindulatúan is képesek a LEO-ban lévő objektumokat a pályáról vagy a légkörbe húzni. Emiatt egyes kormányoknak az űrszemét eltávolítására vonatkozó törekvéseit más kormányok gyanakvással fogadták és fenyegetésnek tekintették. A Stratfor szerint ezek a lappangó feszültségek viszont aláásták az űrszemét eltávolítására irányuló közös kezdeményezéseket, különösen az Egyesült Államok és Kína közötti együttműködést.

A kínai és az orosz tisztviselők nyilatkozatai máris megmutatták, hogy kormányaik bizalmatlanok az űrszemét problémájának enyhítésére irányuló nyugati kísérletekkel szemben; 2022 októberében például kínai katonai tisztviselők az ASAT-kísérletekre vonatkozó amerikai moratóriumot "hamis fegyverzetellenőrzés" előmozdítására tett kísérletnek nevezték. Az Egyesült Államok szintén fokozta a műholdak katonai célú telepítését, amit a LEO tevékenységekre szánt magasabb védelmi költségvetési kérelmek is bizonyítanak. Ezen túlmenően az amerikai hírszerző ügynökségek kiszivárgott jelentései folyamatos bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az olyan országok, mint Kína, aktívan fejlesztik az amerikai műholdak célba vételére szolgáló képességeket háborús helyzetben. A kínai kormány jelezte azt a szándékát is, hogy a LEO-ban olyan műholdkonstellációt épít, amely a Nyugat dominanciájával vetekszik. Ez további zsúfoltságot vetít előre a pálya közeli űrben - írja a Stratfor.