Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot "határozottabb intézkedések alkalmazására" kötelezi.
Moszkva meg fogja torolni az oroszok megölésére buzdító felhívásokat - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.
Peszkov állítása szerint arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten hangoztatta, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével. A szóvivő szerint Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.
"Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni. Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni" - hangoztatta. Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.
A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett "különleges hadművelet" a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.
Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja "sokban teljesült", mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét. Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni "agresszió" folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé. Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók "felszabadítása" és "a nácitlanítás".
A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot "határozottabb intézkedések alkalmazására" kötelezi. (Ez azért valamennyire ellentmond annak a májusban tett nyilatkozatának, miszerint Oroszország igazából nem is folytat háborút.)
Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az "ütközőzóna", vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.
Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét. A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a "különleges hadműveletet", és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a "kijevi rezsim" 2014-ben elkezdett.
Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást. Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.