Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az utóbbi időben megszaporodtak a feltehetőleg ukrán különleges erők által elkövetett merényletek, dróntámadások orosz földön. Amikor ilyen történik, az ukrán kormányzat rendszerint letagadja, hogy bármi köze lenne hozzá. Amerikai hírszerző ügynökségek szerint lehet, hogy ez így is van, és Zelenszkij valóban nem engedélyezi közvetlenül ezeket a műveleteket.
Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők arról beszéltek a New York Timesnak, hogy a május eleji, Kreml elleni dróntámadást valószínűleg különleges ukrán katonai, vagy hírszerző egységek követték el. Ugyanakkor „alacsony” a bizalmuk abban, hogy az ukrán kormány közvetlenül engedélyezte volna a támadást, és többen azt gondolják, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nem tudott az akcióról. Az amerikai hírszerző ügynökségek „alacsony” bizalmi szintről beszélnek, ha azt akarják kommunikálni, hogy a szóban forgó információ megkérdőjelezhető, nincs jól alátámasztva, vagy komoly problémák vannak a forrásával.
A dróntámadáson kívül amerikai tisztviselők szerint az ukránok felelősek egy ismert orosz nacionalista lányának meggyilkolásáért, egy oroszbarát blogger megöléséért, és több támadásért az ukrán határhoz közeli orosz városokban. Ezek az akciók kellemetlenül érintik Washingtont, a New York Times cikke szerint a Biden-kormányzat aggódik amiatt, hogy Oroszország amerikai tisztviselőket hibáztat majd, és megtorlásként kiterjeszti a háborút Ukrajna határain túlra.
Az amerikai kémügynökségek úgy látják, hogy néhány ukrán katonai, illetve hírszerző egység laza szövetsége képes korlátozott műveleteket végrehajtani Oroszországon belül és kívül, akár saját személyzettel, akár az irányításuk alatt dolgozó partnerekkel. A tisztviselők szerint ezeknek a küldetéseknek némelyikére Zelenszkijnek egyáltalán nincs rálátása. Hasonlóan látja az amerikai hírszerzés az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadást.
Az amerikai hírszerző ügynökségek nehezen szálazzák szét, melyik ukrán biztonsági szolgálat felelős ezekért a támadásokért (merényletekért, robbantásokért), mert Ukrajna úgy szervezte meg ezeket a szolgálatokat, hogy nagyrészt titkos, egymást átfedő és néha egymással versengő hatáskörökkel rendelkeznek.
Például az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a hírszerzés főigazgatósága és az ukrán hadsereg egyaránt saját különleges egységgel rendelkezik. Ezek aztán versengenek az erőforrásokért és a figyelemért, az amerikaiak pedig nem biztosak abban, milyen mértékben hangolják össze a tevékenységüket, ha egyáltalán.
Az, hogy bizonytalan ezek között a különleges egységek között a kommunikáció, lehet azért, hogy minimalizálják az orosz hírszerzésnek való kitettséget, vagy mert a szolgálatok bizalmatlanok egymással, esetleg mindkettő.
Abban mindenesetre biztosak az amerikai hírszerzők, hogy a Kreml elleni dróntámadás nem hamis zászlós művelet volt, azaz az oroszok nem magukat támadták meg valamilyen okból.
Az amerikaiak szerint egyes ukrán titkosügynökök nagyrészt önállóan, és Zelenszkij vagy vezető helyettesei közvetlen felügyelete nélkül dolgoznak. A tisztviselők azt mondják, nem hiszik, hogy Zelenszkij minden titkos műveletet jóváhagy, és az sem világos, egyáltalén értesül-e róluk, mielőtt végrehajtanák őket.
Ehelyett az amerikai tisztségviselők azt gyanítják, hogy Zelenszkij és tanácsadói a titkos műveletek általános paramétereit határozták csak meg, és a biztonsági szolgálatokra, valamint azok ügynökeire bízták annak eldöntését, hogy kit és mit vegyenek célba. Így Zelenszkij és vezető tanácsadói letagadhatják, hogy tudtak volna előre a műveletekről.
Az Egyesült Államok nem támogatja, hogy az ukránok merényletekkel és szimbolikus értékű dróntámadásokkal foglalkoznak ahelyett, hogy a harctéri helyzettel foglalkoznának. Különösen igaz ez az Oroszország területén nemrég végrehajtott támadásokra, amelyek után Washington külön hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy az ilyen akciókhoz amerikai felszerelést használjanak. A Biden-kormányzat nem akarja, hogy Moszkva azt higgye, az Egyesült Államoknak köze van a területe ellen intézett támadásokhoz.
Bemutatjuk az orosz partizánokat, akik Putyin ellen harcolnak
Oroszországban és a gyakorlatilag orosz megszállás alá került Fehéroroszországban egyre aktívabbá válnak a Putyin-rezsim ellen fegyverrel harcoló gerillák, több forrás szerint ők állnak a Kreml elleni drónos akció mögött is. Közben nő az ukrán hadsereg kötelékében küzdő orosz egység, az Oroszország Szabadsága Légió szerepe is.
Az utóbbi hónapok merényleteinek, dróntámadásainak eddig kevés hatása volt az ukrajnai konfliktus menetére, azonban bebizonyították, hogy Kijev képes mélyen behatolni Oroszország belsejébe. Amerikai tisztviselők szerint a műveletek célja az lehet, hogy erősítsék az ukrán morált és áttörjék a Vlagyimir Putyin elnököt körülvevő sebezhetetlenség auráját – írja a New York Times.
