Lu Shaye egy tévéinterjúban a szovjet utódállamok önállóságának jogosságát kérdőjelezte meg, szerinte a Krím-félszigetet Ukrajna csak „megkapta” Nyikita Hruscsov korábbi szovjet vezetőtől.
A riporter azon kérdésére, hogy a Krím-félsziget része-e Ukrajnának vagy sem, Lu Shaye azt válaszolta: az mindig Oroszország része volt. „Ezeknek a volt szovjet tagállamoknak nincs státuszuk a nemzetközi jogban, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, ami alátámasztaná a szuverenitásukat” – találta mondani Lu Shaye a Reuters tudósítása szerint.
A kínai nagykövet szavai ellen Franciaország és a balti államok is tiltakoztak. A francia külügyminisztérium szóvivője Franciaország teljes szolidaritásáról biztosította a szóban forgó országokat, amelyek „évtizedes elnyomás után vívták ki függetlenségüket” – fogalmazott.
Ukrajna esetében pedig a szóvivő emlékeztetett: az országnak nemzetközileg elismert határai vannak, területéhez a Krím-félsziget is hozzátartozik, egyben kijelentette, hogy Kína kénytelen lesz tisztázni, hogy a nagykövet szavai hivatalos álláspontnak tekinthetők-e.
Mekkora egy világháború esélye?
Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
Az interjúban a riporter ellenvetéseire Lu Shaye végül úgy reagált: nem szabad leragadni egyetlen problémánál, jelenleg a tűzszünetre kell leginkább koncentrálni. A nagykövet utolsó szavai annak fényében kell értékelni, hogy márciusban Kína és Oroszország bejelentette: a két ország elmélyíti a katonai együttműködés mértékét.
A tévéinterjú viszont valóságos csapás lehet Emmanuel Macron elnöknek, aki néhány napja arról beszélt, hogy a kínaiakkal közösen kell tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot és Ukrajnát. Az ukrán kormány többször is hitet tett amellett, hogy a Krím-félsziget nem képezheti tárgyát a béketárgyalásoknak.
A franciák elképzelései szerint az egyeztetések Ukrajna és Oroszország között már akár idén nyáron megkezdődhetnének.
Dél-Korea védte a Tajvant érintő status quót
Kína hasonló helyzetben találta magát, csak az ellentétes oldalon, amikor a dél-koreai államfő a héten Tajvan kapcsán arról beszélt a Reutersnek: a feszültség azért nőtt a Tajvani-szoros térségében, mert erővel próbálják megváltoztatni a status quót. „Tajvan ügye nem kizárólag Kínára és Tajvanra tartozik, hanem - Észak-Koreához hasonlóan - globális kérdés” – mutatott rá Jun Szok Jol. az MTI tudósítása szerint.
A kínai külügyminiszter-helyettes elfogadhatatlannak tartotta a koreai elnök szavait, és úgy vélte, a két Korea és Tajvan ügyében nem lehet párhuzamot vonni, egyúttal szemére vetette, hogy nem hangzott el az interjúban az egy Kína elve, mely nem fogadja el Tajvant szuverén államnak.