Interjút adott a szlovák Napunk N-nek a volt ukrán gyermekvédelmi ombudsman, aki jelenleg az Oroszországban és a megszállt területeken ragadt ukrán gyerekek kimentésén dolgozik. Mikola Kuleba „Mentsük meg Ukrajnát” nevű szervezete február 25-ig 120 gyermeknek segített visszatérni Ukrajnába a megszállt területekről és 30-nak az Oroszországi Föderációból.

Miután az ukrán hadseregnek tavaly ősszel sikerült felszabadítania a megszállt területek egy részét, elkezdték megkeresni Kuleba szervezetét azok a szülők, akiknek a gyerekei az oroszok által ellenőrzött területeken ragadtak, és akiknek a gyermekeit Oroszországba deportálták.

A volt ombudsman szerint több száz, lehet, hogy több ezer család érintett.

Az ukrán kormány több mint 16 ezer olyan gyerekről tud, akiket Oroszországban keresnek a szülei vagy a rokonai. Mint Kuleba elmondta, ebben benne vannak azok az ukrajnai gyermekotthonok árvái, és azok a gyermekek is, akiknek ugyan vannak szülei, rokonai, mégis Oroszországban kötöttek ki, a családjuk pedig vissza akarja őket kapni.

Kuleba szerint „ez az egész sokkal bonyolultabb annál, mint hogy számokkal ki lehetne fejezni”. Van például egy aktuális esetük, amelyben egy anya a gyerekével Oroszországba menekült a háború elől, az anya meghalt, a gyerek viszont Oroszországban maradt, Ukrajnában lévő apja pedig szeretné visszakapni. Az oroszok azonban csak akkor hajlandóak neki visszaadni, ha elmegy érte Oroszországba, ami ukrán férfiként most nem ajánlatos. Mint Kuleba mondja, „ez egy patthelyzet”, és nagyon sok ilyen eset van.

Van például egy gyerek, aki a háború elején a nagyanyja gondjaira lett bízva, a nagymama azonban úgy döntött, hogy Oroszországban akar élni, és odament az unokájával. A szülők nem tudják visszaszerezni a gyereket, kétségbe vannak esve. Az oroszok csak személyesen adják át nekik, de mindketten harcoltak, így ha megjelennek Oroszországban, azonnal letartóztatják őket. A nagymama pedig jól érzi magát ott, ahol van.

Kuleba szervezete főleg anyákat utaztat Oroszországba, hogy elhozhassák a gyerekeiket. Eddig három mentőakciót szerveztek. Ilyenkor először kiderítik, hogy pontosan hol vannak a gyerekek Oroszországon belül, elintézik az iratokat, a fuvart, a hotelt, mindent kifizetnek, az anyák pedig csak mennek. Eddig negyvenhárom gyereket sikerült ilyen módon megmenteniük, hamarosan pedig indítják a következő, negyedik mentőakciót. „Húsz gyerekért megyünk” – mondta.

Az utazás 6-14 napig tart, ha például a Krímbe kell menni, ami a fronttól látótávolságban van, a Dnyeper túloldalán, több ezer kilométeres kerülőutat kell tenniük, hogy Lengyelországon, aztán Belaruszon vagy Lettországon keresztül orosz területre érjenek. A határátkelések nem mindig sikerülnek és nagyon kockázatosak, mint Kuleba mondja: „Az egyik sofőrünket, egy fehérorosz állampolgárt, aki a szülőket fuvarozta, letartóztatták Belaruszban. A KGB [így hívják a belarusz titkosszolgálatot] elment érte, és elvitték. Börtönben van. Csak azért, mert nekünk dolgozik.”

Maga Kuleba nem tud részt venni a mentőakciókban, mert Oroszországban 2014 óta „a nép ellenségeként” feketelistán van. Huszonhárom éve foglalkozik gyermekvédelemmel, de azóta, hogy az elnöki hivatal gyermekjogi ombudsmanjaként dolgozott, ellenségként tekintenek rá Oroszországban.

Kuleba és szervezete elsők között van jelen a még bombázott területeken. „Hatvan járművünk van, egyebek mellett páncélozott buszok, autók és mentőautók. Naponta több száz embert evakuálunk a front melletti falvakból. Összesen már 83 ezer szülőt és gyereket vittünk ki onnan. És még a megszállt területekről is sikerült 120 gyermeket hazahoznunk, akik különböző okokból ott maradtak.” – mondta a Denník N magyar nyelvű oldalának adott interjúban.

Mikola Kuleba szerint célzott deportálás és átnevelés zajlik, az oroszok pedig „minden lehetséges módon akadályozzák az ukrán gyerekek hazatérését”.

(Nyitóképünk illusztráció)