Német sajtóhírek szerint akár már hétfőn bejelenti a lemondását Christine Lambrecht német védelmi miniszter – írja a Politico. Lambrecht a hivatalba lépése óta halmoz baklövéseket baklövésekre, ám Olaf Scholz kancellár eddig mindig megvédte, többek között „első osztályú védelmi miniszternek” nevezte a szociáldemokrata politikust. Lambrecht bukása komolyan megnehezíti Scholz helyzetét is, egyfelől azért, mert azt lehetne leszűrni belőle, hogy a kancellár kormányalakításkor nem a megfelelő embert jelölte ki a feladatra, másrészt pedig azért, mert a hírek szerint még nem tudja, hogy ki legyen tárcavezető utódja.

Lambrecht egyik komoly kudarca, hogy az orosz–ukrán háború kitörését követően megváltozott német védelmi politika diktálta iramot képtelen volt tartani, és nem tudta növelni a védelmi ágazatra fordított éves kiadásokat, ráadásul a NATO sztenderdet – azaz azt az elvárást, amely szerint a GDP két százalékát a védelmi szektorra kell költeni – sem tudta tartani.

Mindezek mellett látványosan nem volt köze semmihez sem, ami kicsit is katonás, például már fél éve hivatalban volt, amikor egy interjúban elismerte, hogy még mindig nem ismeri a katonai rendfokozatokat. Ügy volt abból is, amikor a szabadsága alatt kormányzati helikopterrel utazgatott a felnőtt fiával, végül már a saját pártjánál is sikerült kihúznia a gyufát, amikor egy videóban, háttérben az újévi tűzijátékkal elmondta, hogy a háborúhoz kapcsolódik egy sor különleges benyomás és sok-sok érdekes és különleges emberrel lehet találkozni alatta.

Nem használt a tekintélyének az sem, amikor Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz megállapodtak arról, hogy harcjárműveket küldenek Ukrajnába – néhány héttel azután, hogy a védelmi miniszter arról beszélt: Németországnak nincsenek készleten ilyen járművei.

A nyugati védelmi miniszterek pénteken találkoznak a ramsteini katonai bázison, és a megbeszéléstől azt várja mindenki, hogy Berlin nem fogja megakadályozni szövetségeseit abban, hogy német gyártmányú harckocsikat adjanak át Ukrajnának. Pláne, hogy a britek is bejelentették, hogy Challenger 2 típusú tankokat küldenek az orosz támadással szemben kitartó országnak. Korábban már Finnország és Lengyelország is jelezte, hogy szívesen küldene Leopard 2-es harckocsikat Kijevnek, ugyanakkor a németekkel kötött szerződés értelmében ehhez kell Berlin jóváhagyása is. Robert Habeck alkancellár már jelezte, hogy szerinte se kellene akadályt gördíteni az ilyetén szándékok elé és az ő álláspontját osztja maga Olaf Scholz is.

A pénteki találkozó azt is jelenti, hogy Scholznak még azelőtt kell találnia egy megfelelő jelöltet a posztra. A legerősebb két jelölt a fegyveres erők parlamenti bizottságát vezető Eva Högl és Siemtje Möller, a védelmi miniszter-helyettes. Ugyanakkor hamarosan kilép a kormányból Nancy Faeser belügyminiszter is, aki indulni kíván Hessen tartomány miniszterelnöki posztjáért, így az sem kizárt, hogy mindezt Scholz egy szélesebb kormányátalakításra használja fel.