A félelem légköre mérgezi a felszabadulás örömét, tapasztaltuk az éppen csak felszabadított Kelet-Ukrajnában. Vajon joggal börtönözték be a fiatal anya rendőr férjét? Miben hasonlít a magyar kormány és az ukrán oroszbarátok véleménye? Az orosz fennhatóság olyan nyomokat hagyott, ami miatt az emberek egymás ellen fordulnak, mondták el a helyiek.

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták.

Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az árammal működő tömegközlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz, amelyben kijelentette, hogy az ukrán légvédelem az orosz rakéták többségét lelőtte, és megkezdődött az áramellátás helyreállítása.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy három régióban, Odessza mellett Kijev és Vinnicja megyében ért találat villamosenergia-létesítményt. „Egyes régiókban a rendszer kiegyensúlyozása és a balesetek elkerülése érdekében vészleállításokat kellett alkalmazni. A mentést végzők már dolgoznak a támadás utóhatásainak felszámolásán, hogy minden otthonba visszatérhessen a fény” – tette hozzá a kormányfő.

A DTEK áramszolgáltató vállalat közlése szerint az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet, ezért kényszerültek rendkívüli leállásokra.

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy az orosz erők több mint hetven rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem több mint hatvanat megsemmisített.

Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elutasította az Európai Bizottság különleges bíróság létrehozására irányuló javaslatát, amely kivizsgálná, és büntetőeljárás alá vonná az ukrajnai háborúért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért felelős embereket.

A főügyész a szervezet tagországainak éves találkozóján adott nyilatkozatában azt mondta, „nem szabad kudarcra ítélni az ICC által folytatott vizsgálatot egy különleges bíróság létrehozására irányuló javaslattal”, mivel a törvényszék maga is képes az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekkel hatékonyan foglalkozni. Sürgette továbbá a nemzetközi közösséget, hogy bocsássanak az ICC rendelkezésére megfelelő eszközöket és finanszírozást a vizsgálat lefolytatására.

Khan szerint „sok ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló különbíróság nem fogja aláásni az ICC munkáját”, de hangsúlyozta: a szervezet már jelenleg is költségvetési gondokkal küszködik.

„El kellene kerülnünk a széttagoltságot, és inkább az egységre kellene összpontosítanunk” – hívta fel a figyelmet Karim Khan.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt szerdán előterjesztett javaslatában úgy vélte: egy különleges törvényszék létrehozása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát.

A főügyész szerint viszont az, hogy Oroszország nem ismeri el az ICC-t, nem feltétlenül jelent akadályt, hiszen a tagállamok megtalálhatnák a módját annak, hogy a testület egy harmadik államot is felelősségre vonhasson az agresszió bűntette miatt.

Ukrajna és számos nyugati ország támogatta a különleges bíróság létrehozását, Hollandia pedig felajánlotta, hogy otthont adna neki. Moszkva szerint egy ilyen bíróság létrehozása törvénytelen lenne.

Kártérítést követel a Gazprom orosz állami energiavállalattól a nem teljesített földgázszállítások miatt két német földgázimportőr – jelentette hétfőn a Handelsblatt. A német üzleti lap beszámolója szerint elsőként az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper, majd egy újabb energetikai nagyvállalat, az RWE kezdeményezett a károk megtérítését célzó választottbírósági eljárást az orosz óriásvállalat ellen.

Mindkét cég földgázvásárlási szerződéseket kötött a Gazprommal, amely azonban az Oroszország Ukrajna elleni háborújának februári kezdete óta egyre inkább visszafogta, majd augusztus végén leállította németországi földgázszállításait, holott a háború miatt az EU által Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Uniper és az RWE az orosz gázszállítások leállása miatt arra kényszerült, hogy a világpiacon, igen magas áron vásároljon gázt, és az eredeti megállapodásokban szereplő, jóval alacsonyabb áron adja tovább ügyfeleinek, köztük számos helyi közműszolgáltatónak.

Az Uniper eddig 11,6 milliárd euró kárt szenvedett, az RWE kára nagyjából egymilliárd euró - írta a Handelsblatt, hozzátéve, hogy a Gazprom alaptalannak tartja a kártérítési követeléseket.

Az üzleti lap szerint mindkét cég úgy állapodott meg a földgázszállításokról az orosz partnerrel, hogy a szerződésekben azt is rögzítették: az esetleges vitákat választottbírósági eljárással tisztázzák. Az Uniper esetében az illetékes testület a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézete, amelynek szabályzata kimondja, hogy az alperes távolmaradása az eljárástól nem akadályozza meg annak lefolytatását. Ez azt jelenti, hogy a kártérítési követelés akkor is a testület elé kerülhet, ha a Gazprom nem hajlandó részt venni az eljárásban.

Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap 1972, az oroszországi gázimport kezdete óta, amikor nem érkezett földgáz Oroszországból Németországba.

Katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Államok és a NATO Oroszországgal szembeni konfrontatív katonai irányvonala – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn közzétett videoüzenetben, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó moszkvai konferencia részvevőihez intézett.

„A Nyugat Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítései közepette komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a NATO irányvonala, amelynek célja egészében véve a velünk való de facto katonai konfrontáció. Világos, hogy ez a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásával jár, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Kénytelenek vagyunk rendszeresen figyelmeztető jeleket küldeni ezzel kapcsolatban” – hangoztatta Lavrov.

„De ahelyett, hogy komolyan vennék, Nyugaton rosszindulatúan elferdítik ezeket, és fenyegető retorika használatával vádolnak bennünket” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az öt hatalomnak a nukleáris háború elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatával összhangban meg kell akadályoznia minden fegyveres konfliktust a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok között.

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat „plafont" szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak. „A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni" – mondta Peszkov újságíróknak.

A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a döntést kommentálva vasárnap kijelentette, hogy Oroszország nem fogadja el az olajárak plafonját, még akkor sem, ha a kitermelés csökkentésére kényszerül. Hozzátette, hogy az ilyen korlátozások nem piaci eszközök, és hogy Oroszország csak azokkal a fogyasztókkal hajlandó együttműködni, amelyek a piaci feltételek mellett kereskednek.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a hétfőn online megtartott 27. rendes orosz-kínai kormányfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy kudarcra vannak ítélve a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy illegitim szankciókkal és politikai nyomással a saját szabályait kényszerítse rá más országokra. Kifejezte meggyőződését, hogy az új geopolitikai realitások között még inkább kibontakozik a két ország átfogó és politikai partnerségében rejlő alkotó potenciál.

„Az energetikai partnerség stratégiai jelleget öltött. A földgáz-, kőolaj- és szénszállítások növekednek. Kínában orosz részvétellel folytatódik az atomerőművek építése. Készek vagyunk teljesíteni minden hatályos szerződéses kötelezettséget és új, nagyszabású kezdeményezéseken dolgozni ezen a területen" – hangoztatta egyebek között Misusztyin.

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közleményben ismerte el, hogy a szövetségi költségvetés novemberi olaj- és gázipari többletbevételeinek tényleges volumene 90,2 milliárd rubellel alacsonyabb volt a vártnál. A tárca novemberre 282,8 milliárd rubeles olaj és gáz többletbevételt prognosztizált (a rubel jelenleg mintegy 6,28 forintot ér).

Decemberben a pénzügyminisztérium szerint az orosz költségvetés olaj és gáz többletbevételei 176,1 milliárd rubelt tehetnek ki, a tényleges olajárnak a bázist meghaladó szintje miatt.

(MTI)

Robbanások történtek hétfőn két oroszországi katonai repülőtéren. Moszkvától délre, a Rjazanyi területen egy benzintartály robbant fel egy repülőtér futópályáján. Az egyelőre ismeretlen hátterű detonációban hárman meghaltak, és öten megsebesültek, valamint egy repülőgépben is károk keletkeztek.

Ezzel az esettel nagyjából egy időben egy azonosítatlan drón a Szaratovi területen hajtott végre támadást egy repülőtér ellen. Itt két embert sebesülésekkel kórházba szállítottak, és két repülőgép megrongálódott.

A szaratovi repülőtéren Tu-95-ös stratégiai bombázó repülőgépek állomásoznak. Ezeket a gépeket használja az orosz légierő az ukrajnai célpontok elleni rakétatámadásokhoz. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberévé a Financial Times – jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn.

A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben – amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.

A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt.

Ez meglepte az ukránokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes várakozásaik az ukrán politikai vezetőkkel szemben – írja a brit lap.

A Financial Times hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege „a legjobb esetben is vegyes". Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el.

Zelenszkij megbízható, ám gyakran nem megfelelő felkészültségű munkatársak szűk körén keresztül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoztatóipari karrierje során szegődtek mellé – áll a cikkben.

A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. Julija Mendel, Zelenszkij volt sajtótitkára úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy az államfő „a káosz embere, a háborúban pedig káosz van, így (Zelenszkij) most otthonosan érzi magát".

A Financial Times szerint amikor majd elhallgatnak a fegyverek, Zelenszkij kemény kérdésekkel szembesül azzal kapcsolatban, hogy miért nem sikerült elégséges mértékben felkészíteni Ukrajnát a támadásra. A biztonsági szolgálatok nem létesítettek aknamezőket és nem robbantottak fel hidakat az orosz támadás északi és déli csapásirányaiban, így lehetővé vált, hogy az orosz erők gyorsan és könnyen nagy területeket foglalhassanak el.

Zelenszkij azonban a brit lapnak elmondta: Kijev soha nem kapott olyan hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján felkészülhetett volna a küszöbönálló orosz támadásra.

„Senki nem mutatott nekünk olyan konkrét anyagokat, amelyekből kiderült volna, hogy (a támadás) ebből vagy abból az irányból várható" – mondta a Financial Timesnak az ukrán elnök.

Zelenszkij elmondta: a támadás előtt többször próbálta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kifejtse neki, mekkora hiba, mekkora tragédia lenne a háború, de Putyin nem fogadta a telefonhívásokat.

„Elmebetegek ellen harcolunk" – fogalmazott az ukrán elnök az orosz vezetésre utalva.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében arra kérte az ukránokat, hogy legyenek türelmesek és erősek a tél megpróbáltatásaival szemben, miközben az ukrán hatóságokat igyekeznek helyreállítani az orosz légicsapások miatt akadozó közszolgáltatásokat.

„Minden eddiginél ellenállóbbnak és egységesebbnek kell lennünk, hogy átvészeljük ezt a telet" – szögezte le az ukrán elnök. Oroszország október eleje óta támadja az ukrán infrastruktúrát, ami miatt milliók maradtak áram és fűtés nélkül, miközben a hőmérséklet meredeken zuhan.

„Most nem engedhetünk meg semmilyen belső konfliktust vagy sztrájkot, amely mindannyiunkat meggyengítene, még akkor is, ha valaki ettől úgy gondolja, hogy erősebb pozícióba kerülhet" – fogalmazott Zelenszkij.

Nyugati politikusok elítélték Oroszország támadásait az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár szerint ezzel Oroszország háborúja szintet lépett barbárságban.

(MTI)