Az ukrán elnökkel találkozott a világhírű túlélő showman, Bear Grylls. A műsorvezető egy epizódot forgatott Ukrajnában a túlélésről szóló sorozatába.

Két ukrán külképviselet is kapott "nagyon konkrét fenyegetésekkel" levelet ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön.

A tárcavezető az EBESZ miniszteri tanácsának a lengyelországi Lódzban tartott ülése alatt nyilatkozott az Ukrinform hírügynökségnek.

"Ez egyértelműen a terror új formája. Nagyon aktívan együttműködünk a spanyol hatóságokkal, hogy kiderítsük, ki áll a háttérben. Természetesen sejtjük, hogy ki áll a háttérben, de nyomon kell követnünk az ügynökök és az érintettek teljes hálózatát" - mondta Kuleba. Hozzátette, hogy szerdán "más nyugtalanító események is történtek, amelyek nem robbanóanyagokhoz kapcsolódnak, hanem nagyon konkrét fenyegetéseket küldtek ukrán nagykövetségeknek". Azt azonban nem árulta el, hogy a szóban forgó ukrán külképviseletek mely országokban vannak.

A külügyminisztérium vezetője szerint mindezek alapján elmondható, hogy Ukrajna ellen "célzott, nagyszabású hadjárat" folyik.

A madridi ukrán nagykövetségre érkezett levélbomba miatt a követség egyik munkatársa könnyebben megsebesült a kezén, amikor a bomba felrobbant. Spanyolország terrorcselekménynek minősítette az esetet. Az ukrán külügyminiszter utasítást adott az ukrán nagykövetségek biztonságának haladéktalan megerősítésére, és felszólította spanyol kollégáját, hogy tegyen sürgős intézkedéseket a támadás kivizsgálására.

(MTI)

A dokumentum szerint a felek abban is megállapodtak, hogy Oroszországot nem csak a reguláris hadereje által elkövetett bűncselekményekért tekintik felelősnek, hanem azokért is, amiket az orosz oldalon küzdő segéd, illetve zsoldoscsapatok követtek el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott az Ukrajna legyőzésére, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megosztására vagy tönkretételére tett kísérletében is - jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Nuland az EBESZ külügyminiszteri tanácsának ülésén vesz részt. A konferencia egyik panelbeszélgetését követő sajtóértekezleten kijelentette: optimista az EBESZ jövőjét illetően. Putyin "brutális agressziója és háborús bűntettei ellenére vereséget szenvedett az Ukrajna legyőzésére tett kísérletében", és hasonlóképpen sikertelennek bizonyultak "azon törekvései, hogy megossza vagy tönkre tegye az EBESZ-t" - mondta az amerikai politikus.

Szerinte a lódzi konferencián az EBESZ 57 tagállama közül 55-nek a képviselői "óriási egységet és ellenállóképességet" tanúsítottak azon demokratikus értékek védelmében, amelyekre az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmánya utal.

Az említett számokkal Nuland feltehetőleg az orosz és a fehérorosz küldöttségre utalt. Lengyelország nem adott vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, Oroszország nevében az ülésen csak Alekszandr Lukasevics állandó EBESZ-nagykövet vesz részt. Fehéroroszország képviselete is hasonló szintű.

Az EBESZ a soros lengyel elnökség és a szervezet főtitkára, Helga Schmid vezetésével, valamint új módszerek kidolgozásával "még ellenállóbb, még kreatívabb és nyitottabb szeretne lenni annak dacára, hogy most borzasztó orosz brutalitással néz szemben" - jelentette ki Nuland, utalva az EBESZ úgynevezett moszkvai mechanizmusára, amely a szervezeten belüli egyhangúság hiányában is lehetővé teszi a döntéshozatalt. Az említett mechanizmust az EBESZ elődje, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1991-es moszkvai találkozóján fogadták el az emberi jogok hatékonyabb védelme érdekében.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a lódzi tárgyalások alatt írt Twitter-bejegyzésében bírálta az egyik panelbeszélgetés címét, tudniillik hogy Válaszúton az EBESZ. "Szeretnék egyet nem érteni ezzel a címmel, az EBESZ ugyanis (egy rossz választással könnyen) a pokolba tartó úton találja magát, miután Oroszország semmibe veszi a szervezet szabályait" - fogalmazott Kuleba.

"Oroszországgal már mindent kipróbáltunk: kérni, kibékíteni, kedveskedni, semlegesnek vagy aktívnak lenni, kerülni az egyenes beszédet. Most arra jutottunk, hogy jobb lenne, ha Oroszország nem lenne az EBESZ-ben" - írta Kuleba a bejegyzésében.

Margareta Cederfelt, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a tagállamok minisztereinek kezdeményezniük kell az Oroszország által Ukrajnában okozott károkat felmérő "magas szintű intézmények létrehozását". "Oroszország háborút indított, és ezért meg kell fizetni" - hangsúlyozta Cederfelt.

Zbigniew Rau, az EBESZ soros elnökségét képviselő lengyel külügyminiszter kiemelte: az orosz vezetés "birodalmi ambíciói" lehetetlenné tették a tárgyalást a szervezeten belül is. "Az orosz tervben a háború szerepelt, és ez meg is valósult" - jelentette ki Rau.

Sokan úgy látják, hogy az EBESZ nem töltötte be a neki szánt szerepet, mert nem akadályozta meg a háborút - mondta Rau, hozzátéve: az egyik tagállam, Oroszország, "folyamatosan bénította" a munkáját.

A lódzi tárgyalásokból kizárt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: "a Nyugat dominanciára törekvése" miatt az EBESZ "nem élt történelmi esélyével, és az összeurópai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.

(MTI)

Vlagyimir Szaldo, a Herszon régió oroszok által kinevezett vezetője elmondta, hogy „nagyszámú erődítési munkálatokat” végeznek a Dnyeper folyó keleti partján, az oroszok által megszállt területen.

Szaldo hozzátette, hogy az erődítések gyorsan épülnek, és „jelentős pénzügyi forrásokat különítettek el ezekre a célokra, és több építőipari vállalatot alkalmaztak”.

A Telegram-csatornáján beszélve Szaldo végezetül elmondta, hogy a telefonos kommunikációval gondok vannak, de az internet „meglehetősen stabil”.

(CNN)

A három ország egy 7,8 millió eurós csomagról állapodott meg, amelynek célja egy tábori kórház biztosítása a háború sújtotta ország számára. Észtország biztosítja a létesítményt, Norvégia és Hollandia pedig pénzeszközökkel járul hozzá – közölték a három ország képviselői.

Konténeres teherautókat és pótkocsikat, orvosi felszereléseket, valamint egészségügyi, raktár és szállásépületeket is biztosítanak. Ukrán és észt szakértők Hollandia támogatásával kiképzik az ukrán egészségügyi személyzetet a tábori kórház használatára.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter szerint Ukrajna közelmúltbeli sikerei a harctéren azt mutatják, hogy a nyugati stratégia működik. „A tartós nemzetközi katonai támogatás kulcsfontosságú, különösen most, hogy beköszöntött a tél, és Oroszország folytatja a polgári infrastruktúra elleni támadásait” – mondta. „A harcok még messze nem értek véget. Ezért folytatjuk az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat.”

(Sky News)

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a "Kijev ellenőrzése alatt álló területekről" csütörtökön ötven orosz hadifogoly tért vissza. A tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 334 repülőgépet, 177 helikoptert, 2592 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6930 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 905 sorozatvetőt, 3642 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7431 különleges katonai járművet veszítettek.

A minisztérium azt is bejelentette, hogy az orosz légi- és űrerő csütörtökön katonai műholdakat szállító Szojuz-2.1b rakétát indított el a pleszecki űrrepülőtérről. Ugyaninnen legutóbb hétfőn indítottak útjára katonai műholdat.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán nehéztüzérségi támadást. Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegramon közölte, hogy az oroszországi Belgorod városban működésbe lépett a légvédelmi rendszer, és a határ mentén több községet ukrán találat ért.

(MTI)

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz csapatok offenzívájának eredményeként "teljesen felszabadult" Andrijivka település a donyecki régióban. Közölte, hogy ennek következtében több mint negyven ukrán katona esett el, valamint két harckocsi és öt páncélozott harcjármű semmisült meg.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során "Kupjanszk irányában" több mint hatvan katonát, hat harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és négy páncélozott járművet, "Liman irányában" mintegy húsz halottat és sebesültet, egy harckocsit és négy páncélozott harcjárművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, négy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok a donyecki régióban lévő Szlovjanszk város közelében külföldi "zsoldos" egységek három ideiglenes állomáshelyére, 85 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 162 lőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, a lőszerkészletével és a kezelő személyzetével együtt, valamint két AN/TPQ-37-es ütegelhárító radart, továbbá három ukrán lőszer- és tüzérségi lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, valamint nyolc HIMARS- és Vilha-rakétát.

(MTI)

A NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön az észak-atlanti szövetség bukaresti külügyminiszteri tanácskozását értékelve.

"A szövetség még mindig az utolsó ukránig akar harcolni, és a szövetség még mindig fegyvert pumpál Ukrajnába. Így természetesen meghosszabbítja a háborút, és ezáltal a helyzetet éppen az ukrán rezsim számára nehezíti meg" - mondta.

Peszkov azt hangoztatta, hogy nem lesz legitimitásuk azoknak a bíróságoknak, amelyek létrehozását egyes nyugati országok kezdeményezik Oroszország ukrajnai tevékenységének kivizsgálására. Mint mondta, Moszkva nem fogadja el őket, és elítéli őket.

(MTI)