Az ukrán államfő tagadta, hogy országának bármilyen szerepe is lett volna az ultranacionalista közíró, Alekszandr Dugin lánya elleni bombamerényletben.

Ursula von der Leyen, az EU vezetője azt állította, hogy a Krímet „nemcsak orosz katonai bázisként használták, hanem tesztpályájaként is annak a brutális módszernek, amelyet Oroszország most Ukrajna más megszállt részein alkalmaz”.

Von der Leyen a világ vezetőinek is üzent: „Mélységesen aggasztanak bennünket a Krím félszigeten elkövetett emberi jogi jogsértések, az eltűnések, a kínzások, a gyilkosságok, a krími tatárok üldözése, az újságírók, ügyvédek és emberi jogi aktivisták megfélemlítése és bebörtönzése. Ez a putyini megszállás sötét valósága”.

Charles Michel, az EU Tanácsának vezetője megismételte, hogy a blokk úgy véli, a Krím ukrán, és segítenie kell Kijevnek „a nemzetközileg elismert határain belüli teljes területi integritás” helyreállításában.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadkozott, hogy harcolni fog országa uralmának visszaállításáért a Krímben.

Oroszország uniós képviselete szerint azonban a krímiek arra szavaztak, hogy Moszkva irányítsa őket.

(Sky News)

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök újabb szankciókat jelentett be 62 személy ellen, akiket azzal vádolnak, hogy támogatják Vlagyimir Putyin rendszerét és az ukrajnai inváziót.

A szankcionált személyek között magas rangú orosz kormányzati tisztségviselőket, köztük orosz szövetségi kormányzókat és regionális vezetőket, azok családtagjait, valamint a jelenleg szankciókkal sújtott hadiipari vállalkozások vezető tisztségviselőit találni meg – áll a kanadai kormány közleményében.

Emellett a kormány szankciókat rendelt el az Avtomatika orosz védelmi cég ellen, amely drónokat és elektronikus szavazógépeket gyárt.

(The Guardian)

Kedden Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andrzej Duda lengyel államfő, Duda pedig azt mondta, országa egészen addig támogatja Ukrajnát, amíg véget nem ér a háború.

„Szeretném kifejezni nagy tiszteletemet az ukrán népnek a szülőföldjéért folytatott rendkívül hősies küzdelméért. Azt akarom, hogy bízzanak Lengyelország erőteljes támogatásában, abban, hogy a lengyelek velük vannak, és támogatni fogják őket a harcok utolsó napjáig” – mondta Duda.

A lengyel államfő hozzátette, hogy Zelenszkijvel a katonai és a humanitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában. Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkalmából.

„Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Ribbentrop-Molotov Paktum évfordulója, amely alapján megtámadták Lengyelországot és más országokat. Lengyelország ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is” – tette hozzá.

Zelenszkij Dudával közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország erőteljes választ fog kapni, ha augusztus 23-24-én megsokszorozza az Ukrajna elleni támadásainak számát. Közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzéstől és a partnerországoktól erre utaló jelzéseket kapott. Megjegyezte, hogy egyébként az orosz fenyegetés „mindennapos és állandó”.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az orosz turistáknak tilos lehet Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba és Finnországba belépni, ha az EU nem vezet be egy, az egész közösségre kiterjedő tilalmat.

Volodimir Zelenszkij sürgette az EU-t, hogy vezessen be beutazási tilalmat az orosz turistákra, azzal érvelve, hogy a „legfontosabb szankció” a „határok lezárása, mert az oroszok más földjét veszik el”.

Az ukrán elnök felhívását több uniós vezető is támogatta, köztük a finn miniszterelnök, Sanna Marin és észt kollégája, Kaja Kallas. Észtországnak, Lettországnak, Litvániának, Lengyelországnak és Finnországnak közös határa van Oroszországgal.

Az oroszok nem léphetnek be az EU-ba, amíg országuk „népirtást folytat” – mondta Landsbergis ma Vilniusban újságíróknak.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint sok civil próbálja elhagyni Kijevet, mert attól tartanak, hogy a holnapi függetlenség napján orosz támadás érheti az országot. Alekszandr Rodnyanszkij a BBC Radio 4 Today című műsorában elmondta, hogy az emberek aggódnak, amiatt, hogy szerdán támadás érheti az ukrán főváros döntéshozatali központjait.

Az emberek reagálnak a hírekre. Próbálnak gondoskodni arról, hogy legyenek vészhelyzeti terveik, nem akarnak túl sok időt tölteni a városközpont, illetve a kormány épületeinek közelében – mondta.

(Guardian)

Alekszandr Dugin orosz ultranacionalista közíró ma megemlékezett lányáról, aki egy moszkvai autóbomba-merényletben vesztette életét.

Szombaton Darja Duginát meggyilkolták, amikor egy bomba felrobbantotta a Toyota Land Cruiser-t, amelyet vezetett. Az orosz állambiztonság, az FSZB azzal vádolta meg az ukrán hírszerzést, hogy ők tervelték ki a 29 éves nő meggyilkolását, ám ezt Kijev tagadta.

A mai szertartáson Dugina édesapja, aki évek óta egy új orosz birodalom létrehozását szorgalmazza, amely olyan országokat kebelezne be, mint Ukrajna, azt mondta a gyászolóknak, hogy a lánya Oroszországért halt meg.

„Ha tragikus halála megérintett valakit, akkor őt arra kérné, hogy védje meg a szent (orosz) ortodoxiát, a népet és a hazát – mondta Dugin. – Oroszországért halt meg a fronton, amely nem Ukrajnában, hanem itt húzódik" – tette hozzá.

Konsztantyin Malofejev ultranacionalista iparmágnás, a család közeli barátja megadta az orosz politikusoktól érkező számos részvétnyilvánítás hangnemét azzal, hogy mártírként köszöntötte a meggyilkolt nőt, akinek halála miatt még fontosabb, hogy Oroszország győzedelmeskedjen Ukrajnával szemben. „Az ellenünk harcolók nem értik, hogy az orosz népet nem csak azok alkotják, akik most élnek. Hanem azokból áll, akik előttünk éltek és utánunk is élni fognak. És a mi mártírjaink vére erősebbé tesz minket” – mondta.

(Sky News)

„Kirugdostak minket az udvarra, és arra kényszerítettek, hogy meztelenre vetkőzzünk. Azt mondták, ez a motozás. Guggolnunk kellett meztelenül a hőségben, és ha valamelyikünk felemelte a fejét, azt azonnal elkezdték verni. Engem a kihallgatás alatt ütöttek. Azt akarták, hogy a parancsom ellenére mindenféle nyilatkozatot írjak alá” – mesélte az Euronews beszámolója alapján Denis Shipurok azovi védő, miután egy fogolycsere keretében több társával szabadult az orosz hadifogságból.

„Pszichológiai nyomásnak tettek ki minket. Nem engedték, hogy kapcsolatban lépjünk a családjainkkal, egyáltalán semmilyen kapcsolatot nem engedtek a környező világgal, azt akarták éreztetni velünk, hogy senkinek sincs szüksége ránk” – tette hozzá egy másik védő.

Az Azovsztal azon védőire, akik még mindig hadifogságban vannak, semmi jó nem vár: Moszkva terroristának minősítette őket, és így akarja őket bíróság elé citálni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy egy ehhez hasonló per koncepciós lenne, és az ukrán–orosz béketárgyalások végét jelentené.

Több mint 4 milliárd koronát (66,8 milliárd forint) küldött eddig a cseh civil szféra, állampolgárok, cégek, szervezetek Ukrajna megsegítésére – jelentette kedden a CTK cseh hírügynökség a legnagyobb segélyszervezetek adatainak összegzése alapján. A kimutatásból kitűnik, hogy a háború áldozatai és a menekültek megsegítése mellett a pénz egy részét fegyvervásárlásra fordították az ukrán hadsereg számára. A pénz fele az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után február végén, március elején gyűlt össze, de azóta is folyamatos az adakozás. (MTI)