Az hadsereg visszaverte, sőt visszaszorította az orosz erők támadásait keleten – közölte az ukrán vezérkar csütörtök este. „A megszállók sikertelenül próbáltak javítani a taktikai pozícióikon” Kramatorszk városának közelében, „visszaszorították őket” – közölték.

Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy sikerült visszaverni a Bahmut és Avdijivka felé nyomuló orosz erőket is. „Az ukrán katonák veszteségeket okoztak a megszállóknak, és menekülésre kényszerítették őket” – közölte a vezérkar, hozzátéve, hogy az oroszok Avdijivka irányában nem jártak sikerrel, „veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak”.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy az egész keleti frontvonalat intenzív ágyúzás és légicsapások sújtják.

(CNN)

Nem a tényeken, hanem a helyi politikusok „állatias idegengyűlöletén” alapul a lett parlamentnek az a határozata, amely „terrorizmust támogató országnak” nyilvánította Oroszországot – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő

„Abból kiindulva, hogy a döntésnek az állatias idegengyűlöleten felül semmilyen ténybeli alapja nincs, az ideológusait nem lehet másnak, mint neonácinak nevezni” - írta a diplomata.

Zaharova szerint a lett törvényhozók ellenséges kampánya teljesen összhangban áll a Riga által kirobbantott oroszellenes hisztériával. Álláspontja értelmében a lett uralkodó elit „beteges ruszofóbiája” súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozott az országban, és csökkentette az emberek életszínvonalát.

A lett parlament csütörtökön a terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot és határozatában azt állította, hogy „az ukrán civilek elleni erőszak célzott népirtással ér fel”. A rigai törvényhozás emellett felszólította az Európai Unió országait, ne adjanak ki turistavízumot az orosz és a fehérorosz állampolgároknak.

(MTI)

Belarusz közölte, hogy az Ukrajnától mintegy 25 kilométerre fekvő egyik katonai támaszpontján éjszaka hallott robbanásokat „műszaki incidens” okozta. Legalább nyolc robbanás hallatszott éjfél után a zjabrovkai katonai repülőtér közelében a Telegram üzenetküldőn megjelent jelentések szerint.

Az incidenst kommentálva a belarusz védelmi minisztérium azt mondta, hogy „egy jármű motorja gyulladt ki... nem voltak áldozatok”. Az eset azután történt, hogy a hét elején erős robbanások rázták meg az oroszok által uralt Krímben lévő Szaki légi támaszpontot, amelyet Moszkva balesetnek minősített, miközben az ukrán légierő elismerte a támaszpont elleni támadást.

(The Guardian)

A helyzet valamelyest normalizálódik a háború sújtotta országban, legalábbis a McDonald's vezetőségének döntése mindenképpen ezt sugallja. A következő hónapokban újra felveszik a kapcsolatot a beszállítóikkal, és néhány éttermet Kijevben, illetve Nyugat-Ukrajnában kinyitnak.

A Time úgy tudja, hogy a háború kezdete óta zárva tartó, ukrajnai McDonald'sok megtartották a munkaerőt, és az elmúlt hat hónapban is folyamatosan fizették a több mint tízezer alkalmazottjuk bérét az országban. Mindeközben Oroszországból kivonult a gyorsétteremlánc, így tiltakozván az orosz agresszió ellen.

Hogy a 109 ukrajnai étterem közül melyek fognak elsőként nyitni, arról nem közölt információt a cég vezetése.

Egy 26 országból álló csoport több mint 1,5 milliárd euró értékű támogatást ígért Ukrajnának – közölte Morten Bødskov dán védelmi miniszter, miután Koppenhágában vendégül látta a szövetséges országok minisztereit egy konferencián, amelyen az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatásokról, többek között katonai kiképzésről és fegyverszállításról tárgyaltak.

„A résztvevők ma több mint 1,5 milliárd eurót tettek le az asztalra Ukrajna számára. Az Egyesült Királyság alapot hoz létre az Ukrajnának való a fegyvergyártás növelésének finanszírozására” – mondta Bødskov a sajtótájékoztatón, ahol brit és ukrán kollégája, Ben Wallace és Olekszij Reznyikov mellett beszélt.

Reznyikov elmondta, hogy elégedett az adományozói konferencia eredményeivel.

(CNN)

Emine Dzseppar ukrán külügyminiszter-helyettes szerint a krími hatóságok több tatár aktivistát vettek őrizetbe, miután átkutatták otthonaikat – írja a CNN. „Augusztus 11-én a reggel a Krímben Enver Kros, Szejtijaj Abbozov, Edem Bekirov, Murat Musztafajev, Rinat Alijev, Vilen Temerjanov újságíró és édesanyja házában tartott törvénytelen házkutatásokkal kezdődött” – mondta Dzseppar.

A politikus elmondta, hogy az aktivisták közül hármat őrizetbe vettek, és több fényképet is közzétett, amelyeken a razziákat végrehajtó biztonsági erők láthatók.

„Az orosz megszálló hatóságok folytatják az elnyomást és az üldözést a krími tatárokkal szemben, mivel ellenzik a megszállást és támogatják Ukrajna területi integritását” – tette hozzá Dzseppar.

Temerjanov felesége egy Facebook-videóban elmondta, hogy három balaklavát (símaszkot – a szerk.) viselő férfi volt azok között, akik letartóztatták a férjét. Azt mondták, hogy a nyomozásnak szélsőséges ideológiákhoz van köze, és a házban lévő képeslapokról kérdezősködtek, amelyeket a börtönben lévő krími aktivistáknak akartak küldeni.

Az oroszok által támogatott krími hatóságok nem nyilatkoztak.

Krími tatárok ezrei kezdtek visszatérni a félszigetre az 1980-as évek végén. Mintegy 200 000 krími tatárt hurcoltatott el erőszakkal Sztálin 1944-ben, amit az ukrán parlament népirtásként ismert el.

Oroszország az előző héthez képest megkettőzte az ukrán katonai állások és polgári infrastruktúra elleni légicsapások számát – közölte Olekszij Hromov ukrán dandártábornok. „Az ellenség repülőgépei és helikopterei elkerülik a légvédelmünk hatósugarát, ezért ezeknek a csapásoknak a pontossága alacsony” – mondta Hromov egy sajtótájékoztatón.

(Guardian)

Ha az ukránok elegendő korszerű nyugati fegyvert kapnának, az döntően befolyásolná az egész háború menetét, mondja Marcus Faber, a német szabad demokraták képviselője a Die Weltben.

A svéd kormány úgy döntött, hogy kiad egy csalás miatt körözött férfit Törökországnak, és ez az első eset azóta, hogy Törökország többek kiadását követelte, cserébe azért, hogy Stockholm hivatalosan is kérvényezhesse a NATO-tagságot.

A NATO-tag Törökország júniusban feloldotta vétóját Finnország és Svédország szövetséghez való csatlakozási kérelmével szemben, miután hetekig tartó feszült tárgyalások során Ankara azzal vádolta a két északi országot, hogy a törököknél betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosainak adnak menedéket.

A megállapodás részeként Törökország benyújtotta azoknak a személyeknek a listáját, akiket Svédországnak ki kellene adnia, ám azóta nem történt semmi az ügyben, és a törökök elkezdtek nyugtalankodni. A 30-as éveiben járó köztörvényes bűncselekményekkel vádolt férfi az első, akit a megállapodás értelmében adnak ki a svédek a törököknek.

(Guardian)