Robbantásos merényletet kíséreltek meg Jurij Turulev, Csornobajivka település katonai és polgári közigazgatásának vezetője ellen szerdán az orosz ellenőrzés alá került Herszon megyében. A tisztségviselő a mozgásban lévő gépkocsija közelében felrobbant akna repeszeitől könnyebben megsebesült. Az incidensnek más sérültje nem volt.

Herszon megye hatóságai közölték, hogy a történtek után meg fogják erősíteni a tisztségviselők személyi védelmét. (MTI)

Teljesen bekerítette a Zolotében és Hirszkében lévő ukrán erőket a "Luhanszki Népköztársaságban" a helyi "népi milícia" és az orosz hadsereg - jelentette ki Andrej Marocsko, a milícia alezredese a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva. Marocsko szerint hamarosan körülzárják a liszicsanszki-szeverodonecki csoportosulást is. Szerda délután Ramzan Kadirov csecsen vezető azt ígérte, hogy "hamarosan" elhangzik majd a bejelentés Liszicsanszk bevételéről és megtisztításáról.

Ivan Filipponyenko, a luhanszki milíca szóvivője a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy Liszicsanszk teljes körülzárásáról még korai beszélni, de az Zolote, Hirszke és Liszicsanszk közé sikerült éket verni, így több, egymástól elszigetelt ellenállási góc jött létre. Állítása szerint "operatív bekerítésbe" került Luhanszkban katonák kisebb csoportjai kapcsolatba léptek az orosz hadsereggel, hogy a megadásról tárgyaljanak, de, mint mondták, a záró alakulatok nyilvánosan kivégzik azokat, akiket rajtakapnak, hogy fegyverletételre készülnek.

Korábbi luhanszki közlés szerint Zolotében és Hirszkében 1300, a tőlük északabbra fekvő Liszicsanszkban pedig 5-7 ezer ukrán és külföldi fegyveres lehet.

Marocsko azt is állította, hogy a körülzárt települések közelében a szakadár és orosz erők külföldi zsoldosok egy csoportját számolták fel, értékes külföldi eredetű "trófeákat" zsákmányoltak és hasznos hírszerzési információkhoz jutottak. Szerinte az ukrán csapatok parancsba kapták, hogy az elesett társaikat tegyék felismerhetetlenné és vegyék el irataikat, hogy megnehezítsék egyebek között az elesett zsoldosok beazonosítását. Állításait nehéz ellenőrizni. (MTI)

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője szerint a célzott orosz rakétatámadások tették működésképtelenné az olajfinomító ipart.

Olyan lesz, mint a sötétből kiérni a fényre

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa várható uniós tagjelöltségéről egy kanadai diákokkal folytatott videóchatben. Az elnök a Guardian szerint arról beszélt, hisz benne, hogy az EU mind a 27 tagja támogatni fogja a tagjelölti státusz megadását Ukrajnának a csütörtökön kezdődő uniós csúcson.

Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival – EU-csúccsal, EU–Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával – kapcsolatos német kormányálláspontot ismertette. Azt is mondta, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

Arról is beszélt hogy folytatni kell a területi épsége és szuverenitása megőrzéséért harcoló Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását, egészen addig, amíg csak Ukrajna ezt igényli. Jelezte, Németország minden területen jelentős segítséget nyújt, így például éppen a napokban adták át az ukrán hadseregnek az Oroszország elleni védekezésre szánt kontingens első darabjait a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackból.

A brüsszeli EU-csúcson el kell érni, hogy a közösség egységesen támogassa az tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, ebben az ügyben "huszonhét igenre" van szükség – mondta még, jelezve, hogy erősíteni kell az EU-ban a teljes egyetértés helyett a többség akaratára épülő döntéshozatali formát, főleg a külügyekben, mert fokozni kell a közösség cselekvőképességét.

Scholz kitért a G7-csoport vezetőinek éves találkozójára is, ahol szintén kiemelt ügy lesz Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és a háború utáni újjáépítés is, amihez szerinte egy egész emberöltőre, illetve a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés mintájára egy "Marshall-tervre" is szükség lesz.

A NATO-csúccsal kapcsolatban azt mondta, hogy

• a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló programok nemcsak Németország, hanem valamennyi európai NATO-tagállam védelmét szolgálják;
• országa hajlandó vállalni az eddiginél jóval nagyobb szabású katonai szerepet, így jelentősen kiterjesztik a német jelenlétet a Balti-tenger térségében;
• a NATO keleti térségében fekvő tagállamok számíthatnak Németországra, amely "a szövetség területének minden egyes négyzetméterét védelmezi";
• a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy stratégiai kapcsolatot alakítsanak ki Oroszországgal;

Egy ilyen kapcsolat az orosz államfő, Vlagyimir "Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben

– mondta.

A tanácskozások sorozata a tervek szerint csütörtökön kezdődik az EU–Nyugat-Balkán-csúccsal, amelyet az EU-s tagországok állam, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülése követ.

A G7-csúcs vasárnap, június 26-án kezdődik és keddig tart, a német kormány a Schloss Elmauban, egy bajorországi alpesi kastélyszállóban rendezi.

A NATO vezetőinek tanácskozása június 29-én szerdán lesz, és két napig tart majd Madridban. (MTI)

Gitanas Nauseda litván elnök arra számít, hogy Moszkva „barátságtalan lépésre” készül országával szemben, amiért az EU-s szankcióknak megfelelően nem engednek át bizonyos Oroszország felől érkező szállítmányokat Kalinyingrád felé. Nauseda nem zárja ki, hogy az orosz bosszú részeként lekapcsolják Litvániát a BRELL systemnek nevezett, három balti állam, Belarusz és Oroszország közös elektromos hálózatáról – írja a CNN.

Korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes figyelmeztette az európaiakat a háborúval kapcsolatos „veszélyes retorikai játékokra”, és felszólította a NATO-t, hogy ne beszéljen az ötös cikkely alkalmazásáról.

Az üzenet előzménye, hogy az amerikai külügyi szóvivő közölte, az USA közbelépne, ha Oroszország megtámadná Litvániát, hiszen az ötös cikkely szerint egy támadás a NATO bármely tagállama ellen az összes állam megtámadását jelenti. A litván elnök szerint nem kell fegyveres támadástól tartani, mert Litvánia NATO-tagsága elég visszatartó erő – írja a Guardian.

Gen Timo Kivinen, finn vezérkari főnök elmondta, országa fel van készülve egy esetleges orosz támadásra. A tábornok szerint az ellenállás – ahogy azt az ukrán példa is mutatja – „fejben dől el”, a finnek pedig motiváltak, és Ukrajnához hasonlóan „kemény falat” lennének Oroszországnak. Hadseregüket a második világháború óta folyamatosan fejlesztik, különös tekintettel az épp az ilyen jellegű háborúhoz szükséges páncélos- és légierőre – tette hozzá Kivinen.

(The Guardian)

Putyin leváltotta az orosz légideszant-csapatok parancsnokát és további személyi változások jöhetnek – írta jelentésében az amerikai Institute for the Study of War (ISW). Andrej Szergyukov vezérezredest a Központi Katonai Körzet jelenlegi főparancsnoka, Mihail Teplinszkij válthatja a légideszant élén. Az ukrán médiában már múlt héten felröppentek hírek, miszerint az orosz invázió sikertelensége és az orosz hadsereg személyi veszteségei miatt Szergyukovot nyugdíjba küldik.

Az ISW beszámolója szerint az ukrajnai háború egészért is felelős Déli Katonai Körzet parancsnokát, Alekszander Dvornyikovot is menesztheti posztjáról Putyin. Egyelőre csak találgatások vannak arról, ki válthatja – Szergej Szurovikin, az orosz légierő parancsnoka és Gennadij Zsidko, a hadsereg katonai-politikai igazgatóságának vezetőjének neve is felmerült orosz és ukrán forrásokban. A Bellingcat oknyomozó portál szerint Dvornyikov leváltása mögött többek között a parancsnok alkoholproblémái állnak.

Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere elmondta, a néhány órával ezelőtti támadásban legalább egy ember életét vesztette. Több épület, köztük egy iskola is megsérült. Szenkevics hangsúlyozta, Mikolajiv lakói továbbra is veszélyben vannak, kevesebben tartózkodnak az utcákon, mint korábban.

(The Guardian)