Megváltozott a francia politikai paletta, miután négy baloldali párt összeállt az elnökválasztás után. A Nupes koalíció jól szerepelt a nemzetgyűlési választás első fordulójában, megszorongatva Macron elnök mozgalmát. A szélsőjobb lemaradt.
Fej-fej mellett végzett a francia nemzetgyűlési választás első, vasárnapi fordulójában az Ensemble (Együtt), Emmanuel Macron elnök mozgalma és a Nupes, amelynek vezére Jean-Luc Mélenchon a harmadik helyen végzett az elnökválasztáson hét héttel ezelőtt. Most 25,75% volt Macron eredménye és 25,66% Mélenchoné.
2017-ben Macron mozgalma meggyőző előnyt szerzett az első fordulóban, amelyet azután elsöprő fölénnyé tudott változtatni a másodikban. Így Macron kényelmes parlamenti többség támogatásával kormányozhatott az elmúlt öt évben. Most ez veszélybe került. Miért? A vásárlóerő miatt. Ezt a szélsőjobboldali Marine Le Pen dobta be az elnökválasztás idején, ő akkor 40%-ot szerzett, most csak 18,68%-ot. A szélsőjobboldalnak nem állt igazán jól ez a hagyományosan baloldali követelés, amelyből most Jean Luc Mélenchon mozgalma profitált.
Rekordkevesen szavaztak
A szavazásra jogosultak több mint 52%-a otthon maradt. Ezzel is magyarázható, hogy az első fordulóban nem dőlt el semmi, mind Macron, mind Mélenchon mozgalma elvben reménykedhet az abszolút többségben. Ez 577 parlamenti helyből 289. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Macron mozgalmának 255-295 hely juthat az új nemzetgyűlésben. Mélenchon mozgalma 150-190 képviselőre számíthat.
“Az igazság az, hogy az elnök veszített” – hangsúlyozta Jean-Luc Mélenchon az első forduló után. A baloldal célja az, hogy “társbérletre” kényszerítse Macron elnököt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Macron – abszolút többség híján – kénytelen lenne kinevezni miniszterelnöknek ellenfelét. Ez jelentősen korlátozná az elnök cselekvőképességét. Volt már társbérletre példa a közelmúltban amikor a szocialista elnök mellett jobboldali kormányfő ült a minisztertanácsban. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyenkor a két fél túl sok időt tölt a másik meggyengítésével, és túlságosan keveset Franciaország problémáinak megoldásával. Ezért is alakították úgy húsz évvel ezelőtt a francia választási rendszert, hogy az elnökválasztást szorosan kövesse az alsóházi választás, amely így, mintegy "harmadik fordulóként" nagyobb eséllyel hozhat hasonló eredményt, elkerülve a társbérletet.
Macron persze lepaktálhat a jobboldallal is. A Les Républicains – De Gaulle és Sarkozy pártja – gyengén szerepelt a nemzetgyűlési választások első fordulójában. Jelenleg 101 képviselőjük van a parlamentben. A közvélemény-kutatások szerint a következő parlamentben csak 50-80 képviselői helyre számíthatnának. Ez nem sok, de ahhoz bőven elég, hogy eljátsszák a királycsináló szerepet Franciaországban.