Világ MTI 2022. június. 06. 19:53

Macron pártja vezet a külföldi választókerületekben az első forduló után

A felmérések szerint az anyaországban rekordalacsony, alig 47-48 százalékos részvételre számítanak a jövő vasárnapi első fordulóban.

Emmanuel Macron francia államfő pártja, a La République en Marche! jelöltjei győztek többségében a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában a 11 külföldi választókerületében. Ez alól az ötös számú jelent kivételt, itt a kormánypárti színekben indult Manuel Valls volt szocialista miniszterelnök nem is jutott be a második fordulóba.

Az anyaországban június 12-én és 19-én rendezik a kétfordulós nemzetgyűlési választásokat, de a külföldön élő mintegy 1,4 millió francia választópolgár számára az első fordulót egy héttel előbb tartották abban a 11 választókörzetben, ahonnan egy-egy képviselőt küldhetnek az 577 fős alsóházba. A második fordulót a nagykövetségeken és a konzulátusokon felállított választóhelyiségekben ugyanakkor rendezik, amikor az anyaországban.

Valls még a hivatalos eredmények közzététele előtt, hétfőre virradó éjjel a Twitteren jelentette be, hogy a 120 ezer választót magába foglaló ötös számú választókerületben – ide tartozik Spanyolország, Portugália, Andorra és Monaco is – alulmaradt az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) jelöltje, Renaud Le Berre, és a kormánypárt eddigi képviselője, Stéphane Vojetta mögött. Utóbbi függetlenként indult.

A harmadik helyen végzett Manuel Valls azt kérte a választóitól, hogy a második fordulóban akadályozzák meg, hogy a baloldali összefogás jelöltje mandátumhoz jusson. A kudarc újabb vereséget jelent a Szocialista Párt egykori vezető politikusa számára, aki négy évvel ezelőtt azért vonult vissza a francia politikától, hogy szülővárosa, Barcelona polgármesteri székéért elinduljon, de ott is vereséget szenvedett.

A NUPES baloldali összefogás jelöltjei a 11-ből csak két választókörzetben végeztek az élen, de a többi helyen is megszerezték a második helyet az államfő koalíciója mögött, kivéve az Olaszországot, Görögországot, Törökországot és Izraelt magában foglaló nyolcas számú választókörzetben. Itt az eddigi képviselő, a jobbközép Meyer Habib végzett az élen a kormánypárt jelöltje előtt. Az egykori szocialista szenátor, a 70 éves radiális baloldali Jean-Luc Mélenchon célja, hogy a nemzetgyűlési választásokat az elnökválasztás harmadik fordulójává formálja át, s a baloldali összefogással legyőzze az elnök jelöltjeit.

A Franciaországhoz tartozó Polinéziában is szombaton rendezték meg az első fordulót, s a tengerentúli francia terület első és második választókörzetében az elnöki párt, a harmadikban viszont a baloldali összefogás jelöltje végzett az élen. A részvétel valamivel magasabb volt, mint 2017-ben, de így is alig 19,1 százalékos a nem végleges adatok szerint. A felmérések szerint az anyaországban is rekordalacsony, alig 47-48 százalékos részvételre számítanak a jövő vasárnapi első fordulóban.

Ha most tartanák a nemzetgyűlési választásokat, Emmanuel Macron pártja és centrista szövetségeseinek Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója győzne a közvélemény-kutatások szerint, de nem biztos, hogy megkapná az abszolút többséget a nemzetgyűlésben, a NUPES pedig várhatóan a legnagyobb ellenzéki blokkot fogja alkotni az alsóházban. Az Ifop-Fiducial közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az elnöki koalíció 275-310 helyre számíthat, míg a baloldali összefogás 170-205 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe a jelenlegi 64 helyett.

Az elnökválasztás második helyén végzett szélsőjobboldali Marine Le Pen – aki magyar bankhitelből is kampányolt – vasárnap azt kérte a választóktól, hogy legalább 100-150 képviselőt biztosítsanak neki az ellenzéki politizáláshoz. Pártja, a Nemzeti Tömörülés a felmérések szerint azonban csak 34 helyre számíthat. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.