Számos országban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, kínzásért, önkényes kivégzésekért és emberölésekért tartja felelősnek az Unió a csoportot.
Az Európai Unió Bírósága szerdai határozatában megerősítette a Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember, a Wagner Csoport nevű katonai magánszervezet fő finanszírozója ellen 2020-ban kiszabott uniós szankciókat.
Az Európai Unió az Pirogzsin "Líbia destabilizálásában" való részvétele miatt rótt ki rá korlátozó intézkedéseket. Az Unió azzal vádolja az üzletembert, hogy pénzügyileg támogatta a Wagner Csoport katonai magáncsoport tevékenységét az észak-afrikai országban. A szankciók értelmében Prigozsin nem léphet be az EU területére, illetve esetleges vagyonát az Unióban befagyasztották.
Prigozsin korábban az uniós bírósághoz fordult az őt érintő szankciók semmissé tétele végett. Fellebbezésében "az indokolási kötelezettség megsértésére, a benyújtott bizonyítékok elfogadhatatlanságára, a tények téves értékelésére, hatáskörrel történt visszaélésre és alapvető jogainak megsértésére" hivatkozott. A bíróság mindezen érveket elutasította, és megállapította, hogy "a bizonyítékok konkrét, pontos és egybehangzó adatokat tartalmaznak, továbbá igazolják Prigozsin szoros kapcsolatát a Wagner Csoporttal". Prigozsin cáfolja, hogy köze lenne a szervezethez.
Az Európai Unió szerint a Wagner Csoportot felelősség terheli Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Mozambikban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért és bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekért és emberölésekért.