Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Bizottság újabb, akár 9 milliárd eurós összeget adna Ukrajnának, ahol Zelenszkij elnök a hadiállapot újabb 30 napra történő meghosszabbítását javasolja, miközben a Kreml szerint aligha folytatódnak a béketárgyalások. Kövesse percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról.
Most érkezett
Ismét megkezdte munkáját az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán Kijevben, ahonnan az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított teljes körű háború miatt evakuálni kellett az amerikai diplomatákat – jelentette be az MTI szerint Daniel Langenkamp, a diplomáciai képviselet szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
„Hivatalosan is újraindítjuk a munkát” – mondta a szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint. Elmondása szerint első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót.
Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és néhány amerikai diplomata már május 8-án megérkezett az ukrán fővárosba. A külképviselet akkori sajtóközleményében kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.
A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az amerikai diplomaták április 26-án tértek vissza Ukrajnába, de akkor még a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe. Korábban jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, de még ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.
Valentina Lisitsa május 9-én, a győzelem napján lépett fel az oroszok által elpusztított és megszállt városban.
Három hónappal azután, hogy bezárták, újra megnyitott az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége – jelentette a Reuters.
A hírügynökség szerint először csak néhány diplomata tér vissza az ukrán főváros amerikai külképviseletére.
A pénzt azonnali segítség nyújtására és a külső uniós határok igazgatására szolgáló kapacitások növelésére használhatják fel az érintett tagállamok.
A cseh kormány jóváhagyta azt a programot, amelynek célja, hogy segítse a hazájukban üldöztetés elől menekülő orosz és fehérorosz állampolgárokat – számolt be a BBC.
A program megkönnyíti a cseh hatóságok számára, hogy vízumot adjanak orosz és fehérorosz állampolgároknak, ha azok igazolni tudják, hogy üldöztetésnek vannak kitéve, mert otthonukban nem demokratikus rezsimekkel szembeszállnak.
Jan Lipavsky külügyminiszter szerint a független újságírók és akadémikusok valószínűleg élhetnek a program előnyeivel.
Szvjatlana Csihanouskaja fehérorosz ellenzéki vezető nemrég kérelmezte, hogy a cseh hatóságok adjanak védelmet a Fehéroroszországból menekülni kényszerülő aktivistáknak.
Ivan Kuljak nem bánta meg a tettét, azt állítja, hogy csak a békéért állt ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán javasolta a parlamentnek a hadiállapot újbóli meghosszabbítását Ukrajnában – írja az MTI ukrán sajtóhírekre és az ukrán törvényhozás honlapján fellelhető hivatalos adatokra hivatkozva.
Február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot. Azóta az elnök javaslatára már kétszer 30 nappal meghosszabbították a hatályát, s most május 25-ig van érvényben.
Az ukrán határőrszolgálat adatai szerint május 17-én az előző naphoz hasonlóan valamivel több mint 31 ezren hagyták el Ukrajnát, miközben az országba visszatérők száma 37 ezret tett ki.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a NATO-nak "meg kell értenie, tiszteletben kell tartania és támogatnia" Törökország biztonsági érzékenységét. Erdogan pártja parlamenti képviselőinek beszélt erről Finnország és Svédország szövetséghez való csatlakozási kérelme apropóján.
"Elvárjuk szövetségeseinktől, hogy megértsék, tiszteljék és támogassák érzékenységünket. Érzékenyek vagyunk arra, hogy megvédjük határainkat a terrorizmussal szemben. Egyik szövetségesünk sem mutatott tiszteletet ezen érzékenység iránt, ahogyan azt elvártuk" - mondta a CNN híre szerint Erdogan.
A török elnök azért nem nézi "pozitívan" Svédország és Finnország NATO-felvételi kérelmét, mert azzal vádolta a két országot, hogy a militáns Kurdisztáni Munkáspárt tagjait és az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen támogatóit bújtatják, akit Törökország a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádol, amit amúgy Gülen tagad.
Nem valószínű, hogy újrakezdődnek a béketárgyalások azután, hogy a mariupoli Azovsztal acélműben magukat hetekre elbarikádozó ukrán katonák „kapituláltak” – írja a BBC a Kreml szóvivőjére hivatkozva. Dmitrij Peszkov a beszámoló szerint arról beszélt, hogy a tárgyalások nem igazán haladnak.
A folyamat folytatása iránti akarat teljes hiányát látjuk az ukrán delegáció tagjain”
– mondta a szóvivő, aki szerint „nem kérdés”, hogy az ukrán katonák, akik elhagyták az ostromlott acélgyárat, megadták magukat.
Korábban az ukrán vezetés azt közölte, hogy a katonákat - akiket az oroszok által kontrollált kelet-ukrajnai területekre vittek át – orosz hadifoglyokra cserélnék ki, az erről szóló megállapodás részletei azonban nem kerültek nyilvánosságra.
Rövidebb lesz a szezon az eredetileg tervezettnél.
