A finn csatlakozás hírére az oroszok fenyegetőzéssel reagáltak, Medvegyev volt államfő még atomháborút is emlegetett.
Finnország benyújtja a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét – közölte közös nyilatkozatban Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön. A nyilatkozatban azt írták, hogy időre volt szükség ahhoz, hogy a parlament és a társadalom kialakítsa álláspontját az ügyben, meg akarták adni a szükséges teret a vitának. Úgy vélik, hogy a NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát, Finnország pedig az egész védelmi szövetséget megerősítené.
Az orosz külügyminisztérium szerint a NATO célja, hogy tovább terjeszkedjen Oroszország határai felé. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hozzátette, hogy a Finnország által a NATO-csatlakozás érdekében tett lépések sajnálatosak, és arányos válaszlépéseket kívánnak. Beszélt arról is, hogy Oroszország kész a leghatározottabb választ adni minden olyan félnek, amely megpróbálja akadályozni az Ukrajnában zajló különleges katonai műveletet.
Dmitrij Medvegyev volt államfő a Telegramon reagált a finn bejelentésre és pontokba szedte a véleményét a most zajló proxyháborúról. Medvegyev szerint az, hogy a NATO-tagok „telepumpálják” Ukrajnát fegyverekkel, nyugati eszközök használatára képzik az ukrán katonákat, zsoldosokat vezényelnek ki és a tagországok Oroszország határainak közelében végeznek hadgyakorlatokat, „növeli az esélyét egy közvetlen és nyílt konfliktusnak a NATO és Oroszország között egy proxyháború helyett”. „Egy ilyen összetűzés mindig magában hordozza annak a kockázatát, hogy teljes atomháborúvá alakul” – írta.
Finnország NATO-csatlakozási kérelmét kommentálva Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára gyors és zökkenőmentes csatlakozást ígért Finnországnak, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig Európa és Lengyelország biztonságára nézve is jó hírként üdvözölte a finn bejelentést, de Olaf Scholz német kancellár is támogatásáról biztosította Helsinkit.
Videó került elő arról, ahogy orosz katonák háborús bűncselekményeket követnek el. Öt orosz katona tört be egy Kijev környéki autókereskedésbe, ahol előbb megmotozták az üzlet tulajdonosát, valamint a vele lévő biztonsági őrt, majd látszólag elengedték őket, aztán orvul, hátulról lelőtték mindkét férfit.
Először állítottak bíróság elé orosz katonát az Ukrajna elleni átfogó támadás során elkövetett háborús bűncselekmény miatt – közölte a kijevi főügyészség. A 21 éves Vagyim Sisimarint, aki egy harckocsihadosztály egyik egységének parancsnoka, azzal vádolják, hogy egy autó ablakán át Kalasnyikovval lelőtt egy 62 éves, fegyvertelen, bicikliző civilt február 28-án.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megszavazta azt a javaslatot, amely szerint vizsgálatot kell indítani az orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett állítólagos visszaélések ügyében. Összesen 33 tag szavazott a határozat mellett, csak Kína és Eritrea szavazott ellene. Tizenketten tartózkodtak.
Egy állítólag Ukrajnából ellopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében. A „Pozinyics matróz” nevű hajót korábban legalább két kikötőbe nem engedték be az illetékes hatóságok. Úgy tudni, hogy a hajó közel 30 000 tonna ukrán búzát szállít, amely ország egyik legjelentősebb exportcikke.
Egy videó szerint megsemmisítették az ukránok a Bilhorivka mellett, a Sziverszkij Donyec folyón átvezető pontonhidat. A Don mellékfolyóján létesített átkelőhely segítségével az orosz csapatok fenyegethették azt az útvonalat, ami a Szjevjerodoneck környéki frontvonalat összeköti a fontos hátországi bázisnak számító Bahmut városával. A támadás során az ukránok több orosz tankot és páncélozott harcjárművet is kilőttek.
A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók globális válságot „provokálnak” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó találkozón. Putyin hozzátette, hogy Oroszország megbirkózik a nyugati szankciók által kiváltott külső kihívásokkal, és az országban lassul az infláció. Erre példának azt hozta, hogy „a heti áremelkedés már 0,1 százalékra csökkent, ami már közel van ahhoz, amely megfelel az orosz jegybank inflációs céljának”.
Negyedéves gyorsjelentésével együtt közölte a Siemens, hogy kilép az orosz piacról. A német technológiai vállalat már a háború kirobbanásakor megállított minden új üzletszerzésre vonatkozó tevékenységet és nemzetközi szállítást Oroszországba, a mostani döntéssel pedig minden ipari tevékenységét leállítja – derült ki a cég közleményéből.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Bíróság elé állítottak egy orosz katonát háborús bűnök vádjával, a finnek a NATO-ba tartanak, Moszkva fenyegetőzik - percről percre a háborúról
Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre, állítja az Európai Bizottság elnöke, orosz katonák fegyvertelen civileket lőttek hátba, Finnország NATO-csatlakozási szándékát Moszkva atomháborút emlegetve bírálta. Hetvennyolcadik napja tart az orosz-ukrán háború. Kövesse a legfontosabb eseményeit itt! „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen.