Egy összedőlt épület romjai között 44 civil holttestét találták meg a kelet-ukrajnai Izium városában.

Oroszország nem vesz részt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának csütörtöki, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülésén – közölte az orosz kedden külügyminisztérium.

A tanács hétfőn jelentette be, hogy Kijev kérésére rendkívüli ülést tart, hogy megvizsgálja "az orosz agresszió miatt romló ukrajnai emberi jogi helyzetet".

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, "az orosz delegáció nem fogja jelenlétével legitimálni ezt a rendkívüli ülésszak álcája alatt szervezett újabb politikai showműsort".

Azt is hozzátette, Oroszország érveit és magyarázatait "e különleges katonai művelet valódi céljairól és a valós helyzetről a helyszínen teljesen figyelmen kívül hagyták".

"Nyilvánvaló, hogy ezúttal sem fogják meghallgatni őket" a Nyugat "újabb oroszellenes intézkedése során" – mondta. (BBC)

Elhúzódó konfliktusra készül Putyin Ukrajnában, és a Donbaszon túli célokat is el akarja érni – mondta Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója (képünkön) a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának a Guardian cikke szerint.

A CNN beszámolója szerint az Ukrajna területén használt hiperszonikus rakéta nem az a „csodafegyver”, amelyet még 2018-ban állított hadrendbe az orosz hadsereg.

„Magyarország most már minden további uniós szankciót megvétóz Ukrajna ügyében. Emlékeztessen valaki, miért vannak még mindig a NATO-ban?” – írta a Twitteren a Kelet-Európával és különösen Magyarországgal rendszeresen foglalkozó amerikai történész-újságíró. A magyar kormány vétót helyezett kilátásba a hatodik szankciós csomagra, „amíg nincs megoldás Magyarország energiabiztonságára”.

Több mint 8 millióra teszi azoknak az ukránoknak a számát a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), akik a lakóhelyük elhagyására kényszerültek, majd az országon belül maradtak – írja a BBC. Az IOM felmérése szerint az emberek 44 százaléka fontolgatja, hogy elhagyja a lakóhelyét a háború, illetve a humanitárius válság miatt.

A NATO jelenlegi Kelet-Európa feletti missziója során igen sok gépet használ, többek közt tankereket, mint az Airbus A330 MRTT vagy a Boeing KC-135.

A gépek lényegében 24 órában tankolnak vadászgépeket vagy Awacokat, mióta orosz katonák megszállták Ukrajnát. Most néhány eszközüket el is veszítették Lengyelország felett. Az elvesztett „tárgyakat” a kelet-lengyelországi Robaczewo faluban találták meg – írja az Airlive.net oldala.

A litván parlament kedden megszavazott egy határozatot, amelyben Ukrajna orosz invázióját népirtásnak nevezi, Oroszországot pedig terrorista cselekmények elkövetésével vádolja. A határozatban az szerepel, hogy az orosz katonai erők „szándékosan és szisztematikusan támadnak civil célpontokat”, az orosz állam pedig terrorcselekményeket támogat és el is követ. A határozatot egyhangúlag fogadta el a litván parlament.

Annalena Baerbock Bucsában kezdte az ukrajnai látogatását, ahol ügyészek vizsgálják, háborús bűnöket követtek-e el az orosz csapatok. Baerbock az első német kormánytag, aki Ukrajnába utazott a háború kitörése óta. Frank-Walter Steinmeier német államfő áprilisban Kijevbe látogatott volna közösen a lengyel, lett, litván és észt elnökökkel, de az ukrán tisztségviselők akkor nem szerették volna, hogy oda utazzon. Bírálták Steinmeier oroszországi kapcsolatait még külügyminiszterként, és azt is, hogy Németország vonakodva biztosított katonai támogatást Ukrajnának. Steinmeier útjának a visszautasítása után, május elején Olaf Scholz kancellár beszélt arról, hogy egyelőre nem tervezi, hogy Ukrajnába látogat.