Interjú jelent meg a Kijev védelméért felelős tábornokokkal a hromadske.ua híroldalon. A cikk szerint amikor az oroszok a főváros melletti Hosztomel-repülőtéren landoltak a teljes körű offenzíva első napján, láthatóan gyors áttörésben reménykedtek. Ez azonban nem történt meg, csaknem egy hónapja folyik a harc Kijevért. Az interjúban Andrij Kriscsenko kijevi katonai-polgári közigazgatás helyettes vezetője és Szerhij Knyazev az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének tanácsadója arról beszél, hogy kialakulhat egy Mariupoléhoz hasonló pusztító ostrom. Kijevben kétmillió ember maradt.

Szerhij Knyazev szerint a kijárási tilalmat a diverzáns csapatok támadása, a rendfenntartás és a szabotázsakciók megelőzése érdekében vezetik be időközönként. A tanácsadó szerint a főpolgármester azért hívta haza a kijevi férfiakat, hogy lépjenek be az önkéntes védelmi alakulatokba.

Andrij Kriscsenko szerint hadiállapot és mozgósítás idején nem is patriotizmus kérdése, hogy valaki beáll-e harcolni, hiszen hadiállapot és mozgósítás van érvényben. Nem csak harci feladatokról van szó, vannak, akik védelmi vonalak építésében működnek közre, vagy a városi infrastruktúra fenntartásában. Hozzátette, szerencsére Kijevben egyelőre még nincs akkora pusztítás, mint néhány másik ukrán nagyvárosban, de az ellenségtől megalapozottan várható, hogy nem fognak válogatni a célpontok között. Ezért sok emberre lesz szükség a lerombolt épületek törmelékeinek eltakarításához.

Szerhij Knyazev szerint Harkivban több mint ezer épületet semmisített meg az orosz hadsereg, ez alapján elképesztő erőforrásokra lesz szükség a romok eltakarításához. Továbbá a gázszolgáltatást, áramellátást, vízellátást is szabályozni kell. Ezek olyan problémák, amelyek Harkivban, Mariupolban léteznek, és amelyekkel már Gosztomelben, Irpinyben és Vorzelben is találkoztak.

Szerhij Knyazev szerint biztos, hogy az ellenség nem fogja feladni Kijev körülvételére tett kísérleteit. Terveinek első része, az ukrán értelmezés szerint az, hogy elvágják a főbb autópályákat. A második bizonyos ultimátumok kiadása. Ezek lejártát követően pedig akár olyan „véres bűncselekmények elkövetése, mint Harkivban, „szőnyegbombázás”, a hadsereg és azok megfélemlítése, akik önként csatlakoztak különböző önkéntes szervezetekhez, vagy segítik a katonaságunkat” – véli a kijevi katonai-polgári közigazgatás helyettes vezetője.

Szerhij Knyazev szerint míg Mariupolt a háború első hete után blokád alá vették, Kijevben már majdnem egy hónap telt el, még mindig érkezik utánpótlás. Szerinte nem lesz teljes blokád, ennek ellenére az emberek továbbra is elhagyják a várost.

Kijev viszont felkészült az ivóvíz-, gyógyszer- és élelmiszerkészletek felhalmozásával. Üzemanyag-tartalékok is rendelkezésre állnak a generátorok, autonóm energiarendszerek működtetésére. „Ezért véleményem szerint nem lesz olyan helyzet, mint Mariupolban” – teszi hozzá. Kijev sokkal nagyobb, mint Mariupol, ami az egyik oldalon a tengerhez van szorítva, a másik oldalon valójában a szakadár területek határolják. „Ami Kijevet illeti, az oroszok már a második hete nem jutottak tovább. A védelmi vonalaikat erősítik, tartalékokat képeznek” – teszi hozzá a tanácsadó.

A legnagyobb veszélyt jelenleg is a külvárosok ágyúzása jelenti Irpiny, Bucsa, és Hosztomel környékén. „Az összes közelmúltbeli pusztítás nagy hatótávolságú rakétatűz eredménye. Az ágyúzás irányulhat katonai létesítmények, gyárak felé, de néhány napja egy rakéta csapódott be a Podilszkij kerületben, hat ház megsérült. A környéken nem voltak katonai létesítmények.”

Knyazev szerint az oroszok nem nagyon gondolkodnak azon, hogy hova lőjenek, és a lelkiismeretük sem igazán diktál nekik azt illetően, hogy katonai létesítményt vagy lakóházat ér a támadás. Mindenesetre azoknak, akik katonai létesítmények, rendőrőrsök vagy hasonló épületek közelében laknak, azoknak inkább azt javasolják, hogy költözzenek le egy biztonságos óvóhelyre.

Fegyvert most bárki gyorsított regisztrációval vásárolhat, vagy kaphat, ha csatlakozik a területi védelmi erők önkéntes egységeihez. Az ellenséges katonák megölése pedig bármilyen eszközzel legális, nem számít gyilkosságnak – állítja Andrij Kriscsenko.

Szerhij Knyazev elmondja, hogy az utóbbi időben valóban csatlakozhattak fogvatartott köztörvényesek is az önkéntes erőkhöz. „Ha valaki úgy dönt, hogy megvédi Ukrajnát, senkit nem érdekel a múltja. Kezébe veheti a géppuskát – és előre! Természetesen vannak korlátozások, vannak különösen súlyos bűncselekmények, amelyekért soha senkit nem engednek szabadon – még az ellenséggel való harc miatt sem. Egy bizonyos kör számára azonban fenáll ez a lehetőség.”

Az újságíró felvetésére, hogy a kiképzés nélkül az ellenőrző pontokon posztoló önkéntesek sokszor félelmet kelthetnek az átkeléskor, Knyazev úgy válaszol, aki minden előírást betartva közelíti meg az átengedő pontot, annak nem eshet baja. „Kapcsoljuk fel az utastérben a lámpát, készítsük elő a dokumentumainkat és természetesen alacsony sebességgel közelítsünk. Ha így teszünk, nem lehet gond” – teszi hozzá.