Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szombat hajnalban Kijev több kerületében is heves utcai harcok törtek ki az orosz és az ukrán erők között. Vitalij Klicsko főpolgármester már előre közölte, a hétvége döntő lesz az ukrán főváros számára. Közben Moszkva és Kijev a fegyverszüneti tárgyalások helyszínéről és időpontjáról egyeztet. Washington menedéket ajánlott Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek, ő visszautasította a kezdeményezést. Tudósításunk Kijevből.
Géppisztolyok és géppuskák ropognak Kijevben, egyszerre több felől is hallható az automata fegyverek zaja, az összecsapásokban páncélozott járművek is részt vesznek. „Ne menjenek az ablakokhoz, ne lépjenek ki az erkélyekre, maradjanak a lakások belső helyiségeiben, például a fürdőszobában. Ha meghallják a szirénák hangját, azonnal menjenek le az óvóhelyekre” – figyelmeztette szombat hajnalban a kijevieket a polgármesteri hivatal. Meg nem erősített hírek szerint komoly tűz ütött ki a fővárosi állatkertben, a környéken órák óta tartanak az összecsapások.
Az ukrán hadsereg megerősítette a stratégiai fontosságú objektumok, elsősorban a hidak őrzését, és ellenőrző pontokat állított fel a városba vezető utak mentén és a legfontosabb intézmények mellett is. A védők vállról indítható brit harckocsielhárító rakétákat is kaptak.
Diverzánsvadászat
Az utcákon rendőrök és katonák járőröznek, akik azokat az orosz diverzánsokat keresik, akik különleges, sötétben is észlelhető festékekkel jelölik meg a célpontokat az orosz dróntámadások számára, vagy pontosítják a célpontként kijelölt objektumot földrajzi koordinátáit. Éjszaka sem volt nyugalom, több orosz rakéta is becsapódott az egyik kijevi hőerőmű közelében. „Tömegesen jönnek az önkéntesek és annyian vannak, hogy nincs elég fegyver és egyenruha a számukra” – mondta a hvg.hu-nak egy rendőr, aki éppen biztosította, amint egy kisteherautó utánpótlást és élelmet vitt az önkénteseknek.
A HVG értesülései szerint a Kijevben megjelent orosz diverzánsok már jó ideje a fővárosban voltak, legalább fél éve ideköltöztek, készülődtek és vártak a háború kitörésére. Bár az ukrán vezetés továbbra is arról beszél, hogy a hadsereg ellenáll, az, hogy már nem csak elszórtan robbannak ki összetűzések, arra utalhat, hogy az orosz hadsereg lassan felülkerekedik. Kijev közvetlen közelében is harcok dúlnak, az ukrán légierő egyik SzU-27-es vadászgépe lelőtt egy Il-76-os orosz katonai szállítógépet, amelyen valószínűleg több tucat orosz deszantos tartózkodott. Kijevi források szerint közben több mint száz helikoptert vontak össze az oroszok Kijevtől északra, az ukrán-fehérorosz határ fehérorosz oldalán.
A vasút közben evakuációs vonatokat indít Kijevből, a felszállás érkezési sorrendben történik, de elsőbbséget élveznek a nők, a gyermekek és a mozgáskorlátozottak. Az épületet azonban nem lehet megközelíteni, ott is dörögnek a fegyverek. Az óvóhelyként szolgáló metróban továbbra is sokan vannak, sorra telnek meg az állomások. Az országos közutakon nyugat felé hatalmas dugók alakultak ki, többszörösére nőtt a menetidő.
Általános offenzíva
A legfrisseb hírek szerint az orosz erők valamennyi fronton támadásba lendültek, egyebek mellett Harkivnál, Szuminál, és a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai térség felől is megpróbálják visszaszorítani az ukrán erőket. Kijevi források 3000-nél többre teszik az oroszok veszteségeit, az ukrán hadsereg 80 harckocsit, több mint ötszáz páncélozott harcjárművet semmisített meg, valamint mintegy 20 légijárművet – repülőt, helikoptert – lőtt le. Az ukrán erők közben átlőttek rakétákkal Oroszország területére is, a Rosztov közelében lévő Millerovo légibázisát lőtték és megsemmisítettek több bombázógépet.
Kijevi állítások szerint a hadsereg az északkeleti fronton lévő Konotop elvesztése után megállította az oroszok előre nyomulását. Az orosz hadsereg – a korábbi gyakorlattal ellentétben – feltűnően igyekszik elkerülni azt, hogy nagyszámú polgári célpontot érjen találat, Kijevben is csak egy lelőtt orosz rakéta maradványainak becsapódása okozott komolyabb kárt. A hvg.hu-nak nyilatkozó ukránok elmondása szerint a harcok sújtotta vidéki városokban élők is arról számolnak be, hogy a támadók békén hagyják az ellenállást nem tanúsítókat.
„Néhány nap alatt annyi orosz katona fog meghalni, mint a két csecsen háború idején” - közölte Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki arra szólította fel az oroszokat, hogy vonuljanak az utcákra és követeljék a háború beszüntetését. „Rejtsétek el a hozzátartozóitokat! Ne engedjétek őket a halálba! Minden ukrán városban, az összes ablakból lőni fognak rájuk” – üzente a miniszter. Reznyikov helyettese, Anna Maljar szerint az oroszokat meglepte az ukrán ellenállás hevessége, szerinte Moszkva a háború kitörése óta már kétszer is módosított tervein. „Gyorsan megakadt Harkovtól északra az az offenzíva, amelynek az ukrán hadsereg erőnek a körbezárása lett volna a célja, és délen, Herszonnál is megállásra kényszerültek. Ezért irányt váltottak és Kijevre összpontosítanak” – mondta a miniszterhelyettes.
Minszk, Varsó, Budapest?
A harcok ellenére folytatódnak azok az egyeztetések, melyek célja, hogy véget vessenek a csütörtök óta zajló háborúnak. A nyilatkozatok alapján Kijev hajlandó a kompromisszumokra és lemondana a NATO-tagságra való törekvésről. Egyelőre még a helyszínről is vita folyik, Moszkva Minszket javasolta, Kijev pedig Varsót. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette, felhívta orosz és ukrán kollégáját és kezdeményezte, a tárgyalásokat tartsák Budapesten.
Ukrajnában közben egyre inkább felülkerekednek azok a vélemények, amelyek szerint az Oroszország ellen hozott újabb nyugati szankciók továbbra is gyengék és még a komolyabbak is csak hosszabb távon fejtik ki hatásukat. Nem zárták ki például Oroszországot a nemzetközi pénzügyi átutalásokat kezelő SWIFT-ből, igaz, lassan változik a hangulat: Nagy-Britannia mellett Franciaország is támogatja az ötletet és a komoly következményekkel járó lépést eddig ellenző Olaszország is megváltoztatta a véleményét.
Grúzia könnyen felejt
Ukrajnában megdöbbenést okozott , hogy Grúzia, amely 2008-ban a mostanihoz hasonló orosz agressziót volt kénytelen elszenvedni – melynek következtében elvesztette két tartományát, Abháziát és Dél-Oszétiát – nem volt hajandó csatlakozni az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. A grúz kormány azzal magyarázta döntését, hogy a büntetőintézkedések túl nagy kárt okoznának a kaukázusi volt szovjet tagköztársaság gazdaságának. Több ukrán politikus is emlékeztette Tbiliszit arra, hogy 2008-ban az ukrán külügyminiszter az elsők között utazott Grúziába, hogy szolidaritásáról biztosítsa az országot.
