Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nincs értelme a mostani helyzetben tárgyalni - ezzel az indoklással mondta le Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a Szergej Lavrovval tervezett találkozóját. Amerikai katonákat küldenek a balti államokba, és egyre több ország vezet be gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. Percről percre követjük az orosz-ukrán krízis eseményeit.
Most érkezett
Segítségért fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság vezetői az ukrán fegyveres erők "agressziójának" elhárításához - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerda éjjel. Eszerint Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és "a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták", valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.
- Rendkívüli uniós csúcs lesz csütörtökön
- Új amerikai szankciók jönnek, de elismerték, hogy az nekik is fájni fog
- Konkrét nevekkel bővült a szankciós lista
- Magyar helikopterek is megjelentek a határon
- Több támogatást küldenek a britek
- Közel mozog az orosz hadsereg az ukrán határhoz az éjjel bemutatott amerikai műholdfelvételek szerint.
- Az ausztrál miniszterelnök arról beszélt, Oroszország 24 órán belül megtámadhatja Ukrajnát.
- Anthony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tervezett találkozóját.
- Az ENSZ-főtitkár szerint az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságát látjuk.
- Az orosz-ukrán krízis korábbi eseményeiről itt olvashatnak részletesebben.
Az orosz behatolást megelőzően így festettek a Donyec-medencében ukrán és szakadár ellenőrzés alatt álló területek
A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be.
Az orosz invázió veszélye miatt Ukrajna teljes területén rendkívül állapotot vezetnek be
A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be.
A közel-keleti ország külügyminisztériuma által kiadott közlemény azonban óvatosan fogalmaz, nem függetlenül a vele szomszédos Szíriában állomásozó orosz csapatok tényétől.
Izrael támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását
Miközben a világ arra vár, hogy Oroszország lerohanja-e Ukrajnát, a CNN exkluzív, mindkét országban végzett új közvélemény-kutatása szerint kétszer annyi orosz gondolja úgy, hogy helyes lenne, ha Moszkva katonai erővel akadályozná meg az ukránok csatlakozását a NATO-hoz, mint ahányan azt mondják, hogy ez helytelen lenne.
Az alpesi ország kormánya szerdán jelentette be, hogy ha kell kényszerítő eszközökkel tartatja be az EU által hozott korlátozásokat.
Svájc nem engedi, hogy rajta keresztül kerülje ki Oroszország az uniós szankciókat
Az alpesi ország kormánya szerdán jelentette be, hogy ha kell kényszerítő eszközökkel tartatja be az EU által hozott korlátozásokat.
A spanyol külügyminiszter, José Manuel Albares (képünkön) szerdán bekérette Jurij Korcsagint, Oroszország madridi nagykövetét, hogy tájékoztassa: Spanyolország elutasítja „az orosz kormány egyoldalú és a nemzetközi joggal ellentétes akcióit”. A találkozóról a tárcavezető a parlament külügyi bizottságának ülésén számolt be, ahol kijelentette: „egyáltalán nem kizárt az a forgatókönyv, miszerint Oroszország megtámadja Ukrajnát”.
Szavai szerint „történelmi eseménnyel állunk szemben, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb veszélyét jelenti Európa biztonságára nézve, és valószínűleg a legnagyobb katonai bevetés a második világháború óta”. José Manuel Albares hangsúlyozta: Spanyolország továbbra is a párbeszédet támogatja annak ellenére, hogy Oroszország „ezt nagyon megnehezíti, hogy azt ne mondjam, lehetetlenné teszi”.
A spanyol külügyminisztérium szerdán módosította a nemzetközi utazásokra vonatkozó ajánlását, és nem javasolja állampolgárainak, hogy Ukrajnába utazzanak. Az ott tartózkodóknak pedig azt tanácsolja, hogy minél hamarabb hagyják el az országot – mondta a miniszter. Hozzátette: jelenleg 334, Ukrajnában lévő spanyol állampolgárról tudnak, az elmúlt hetekben több mint százan tértek haza az események miatt.
Kiterjesztené az amerikai kormány a szankciókat a Nord Stream 2 AG-ra, az Oroszország megbízásából az Északi Áramlat 2 gázvezetéket építő cégre – írja a Reuters. Ez a lépés is részét képezné azon Oroszország ellen hozott büntetőintézkedéseknek, amelyeket azért hoztak meg, mert Vlagyimir Putyin elismerte a két ukrajnai szakadár megye, Donyeck és Luhanszk függetlenségét. A Biden-kormányzat ezzel kapcsolatos bejelentése még szerdán megszülethet.
A Nord Stream 2 AG egyébként egy svájcban bejegyzett vállalat, aminek az anyacéga az orosz állami kézben lévő Gazprom.
A gázvezeték ugyan már szeptemberben elkészült, azonban még nem tudták üzembeállítani, mivel az Európai Uniónak és Németországnak is ki kellene adnia ehhez a megfelelő engedélyeket. Az oroszok elleni uniós szankciók egyikeként egyébként a németek már korábban jelezték, hogy egyelőre nem áll szándékukban engedélyezni az Északi Áramlat 2 működését.
Az amerikaiak szerint az ország északkeleti részében található Harkiv városa van a legnagyobb veszélyben.
Az USA újból figyelmeztette az ukránokat egy nagyszabású orosz támadásra
Az orosz védelmi miniszter, az orosz légierő és a fekete-tengeri flotta főparancsnokai, vezető állami "propagandisták" és 351 dumai képviselő is a szerdán bejelentett uniós szankciók célpontjai lesznek - írja a brit The Guardian.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint helyi idő szerint szerdán 17 óráig 59 alkalommal lőtték az ukrán ellenőrzés alatt álló területeket az önhatalmúlag kikiáltott luhanszki és donyecki köztársaságokból.
A jelentés szerint ezek közül 54 esetben a minszki megállapodás szerint tiltott fegyverekkel lőttek, amelyek előírják, hogy nehézfegyverek nem lehetnek a frontvonalak 50 kilométeres körzetében.
A minisztérium szerint egy ukrán katonatiszt meghalt, egy másik pedig megsebesült.
A miniszterelnök szerint az ország biztonsága a legfontosabb.
Orbán: Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia
A miniszterelnök az ukrajnai helyzetről úgy fogalmazott: az ország biztonsága a legfontosabb.
A távol-keleti szigetország büntetőintézkedései egyebek között tiltják orosz kötvények kibocsátását Japánban, zárolják egyes orosz állampolgárok vagyonát, illetve megtiltják számukra a beutazást. "Oroszország cselekményei nyíltan sértik Ukrajna szuverenitását és szembemennek a nemzetközi joggal. Ismételten bíráljuk ezeket az intézkedéseket és határozottan sürgetjük Oroszországot, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz" – húzta alá Kisida Fumio a japán miniszterelnök.
"A helyzet továbbra is elég feszült, de szorosan nyomon fogjuk követni a fejleményeket" – mondta Kisida, aki szerint a büntetőintézkedések részleteit a következő napokban dolgozzák ki.
A japán kormányfő egyben arról biztosított mindenkit, hogy az ország elegendő olaj- és cseppfolyósított gáztartalékokkal rendelkezik, így az energiahordozók ellátása rövid távon nem kerül veszélybe. Amennyiben az olajárak tovább növekednének, a japán kormány fontolóra vesz majd minden lehetséges intézkedést, hogy csökkentse ennek hatását a vállalatokra és háztartásokra – tette hozzá.
