Vasárnap katonai puccsot hajtottak végre a nyugat-afrikai Guineában. Az elnököt fegyveresek őrzik, a katonaság vezetője pedig szenvedélyes beszédet mondott. Az ország mintha velük érezne, ám az ország jövője szempontjából a legfontosabb kérdés még megválaszolatlan.
Vasárnap reggelre Guinea vezetése elesett. Nem hosszú harcok vagy polgárháború után: a nyugat-afrikai ország katonasága szombatról vasárnapra virradóra jutott el arra a szervezettségi pontra, hogy reális esélyt láttak az elnök, Alpha Condé hatalmának megdöntésére. Ez pedig – a jelenlegi beszámolók és hírügynökségi jelentések alapján – mindössze egyetlen éjszaka alatt sikerült nekik: Condé őrizetben van, a katonaság vezetője, Mamady Doumbouya pedig átvette az ország irányítását.
Az országot 2010 óta irányító, idén 83 éves vezető elleni puccsal vélhetően a guineaiak jelentős része is egyetért (amit mi sem példáz jobban, minthogy az utcára vonulva ünnepelték uralmának megdöntését), méghozzá nem véletlenül. Bár Condé nem tartozott az igazi elnyomó diktátorok közé, a 2020-as elnökválasztást erősen vitatható körülmények között nyerte meg.
The first footage of the President of #Guinea Alpha Condé arrested by the military appeared on social networks. pic.twitter.com/heTf0KT3ZR
— Magombe (@ncambirwa) September 5, 2021
Pedig Guineában Alpha Condé volt az első demokratikusan megválasztott elnök: amikor a veterán ellenzéki vezető 2010-ben hatalomra került, az ország akkor elfogadott alkotmánya szerint mindössze két cikluson keresztül maradhatott volna elnök. Condé azonban 2020-ban sem akarta átadni a hatalmat: 2020 márciusában módosíttatta az alaptörvényt, legnagyobb ellenfelét, Cellou Dalein Diallót pedig azzal vádolta, hogy zsoldosokat toborzott Guinea megtámadására. Ennek örvén Condé lezáratta a határokat (mind szárazföldi, légi és tengeri úton), így megakadályozta azt, hogy a külföldön élő guineai állampolgárok visszatérhessenek az országba szavazni.
Condé 2020 november hetedikén ismét elnökké nyilvánította magát, annak ellenére, hogy fő kihívója választási csalást kiáltva a híveit az utcára szólította. A tüntetők többször is összecsaptak a rendőrökkel, több tucat tiltakozó meg is halt, a rendőrök több száz embert hurcoltak el, akik közül többen azóta sem kerültek elő.
Condéval kapcsolatban a választási csalás gyanúja már másodjára merült fel 2020-ban. Miután 2015-ben újraválasztották, hiába ismerték el az Európai Unió választási megfigyelői is, hogy a választás szabályos volt, Cellou Dalein Diallo választási csalással vádolta meg a nyilvánosság előtt.
A mostani puccsot azonban nemcsak az állítólagos választási csalás és Condé alkotmánymódosítása okozta, hanem az, amit a volt elnök elfedni kívánt azzal, hogy hatalomban marad: a hátországát védte, ami guineai beszámolók szerint ugyanolyan korrupt, mint bármely diktatúráé. „Condé nem irányította az országot” – mondta egy guineai a New York Timesnak – „az őt körülvevők az emberek kárára gazdagodtak, a katonaság hatalomátvétele pedig üdvözítő számunkra.”
„Többé nem egyetlen emberre bízzuk a politikát, hanem a népre. Csak ezért jöttünk” – ezzel a felütéssel szólalt fel Mamady Doumbouya, a katonaság különleges erőinek vezetője a Reuters beszámolója szerint a guineai állami televízióban. Doumbouya nem egyedül állt a kamerák elé: körülötte az egész katonai vezérkar felsorakozott. „Guinea gyönyörű – mondta a parancsnok – nem kell többé megerőszakolnunk, csak szeretnünk őt”.
A hangzatos szavak mögött azonban egyelőre annyi a stratégia, hogy a Condé-kormány minden intézkedését megpróbálják semmissé tenni. Guineának a puccsban nemcsak a kormánya és a demokráciára emlékeztető államformája veszett oda, hanem annak alapköve, vagyis az alkotmánya is. Utóbbit a hadsereg – „minden guineaival konzultálva” – újra szeretné írni. Azt azonban, hogy ez a konzultáció pontosan mit takar, eddig nem tisztázták.
Az ország nyolc régiójának élén már katonai vezetők állnak, a köztisztviselőket pedig arra szólították fel, hogy térjenek vissza munkahelyükre. A katonaság úgy fest, békepárti, azonban arra kérték az ország minden polgárát, hogy se elhagyni ne próbálják Guineát, se a főváros, Conakry felé ne induljanak el. A katonaság, bár vezetőket kinevezett, az ország teljes területe felett nem gyakorol kontrollt – ebben a helyi rendőrökre és csendőrökre támaszkodnának. Utóbbi két testületre bízták a frissen bevezetett kijárási tilalom betartatását is, bármilyen módszerrel.
A katonaság vezetői eddig viszont a hangzatos kijelentéseken túl nem kommunikálták, hogy sikerült-e megszerezniük a kontrollt az ország bauxitbányái felett. Guineában található a világ jó minőségű bauxitkészleteinek közel negyede, mintegy 7,4 milliárd tonna. A bányákból vonattal szállították el a bauxitot a főváros és Kamsar kikötőibe, ahonnét jellemzően az Európai Unióhoz, illetve a Független Államok Közösségéhez (FÁK) tartozó országok vásárolták fel. Ahogy egy nappal a puccs után semmiről, úgy arról sincs egyelőre információ, hogy ezek az országok bojkottálják-e a katonai vezetésű Guineától vásárlást.
A puccsnak mindenesetre már van hatása, hiszen tízéves csúcsra ugrott az alumínium tőzsdei jegyzése: az alumínium ára tonnánként 1,8 százalékkal, 2775,50 dollárral, 2021. május óta a legmagasabb szintre emelkedett hétfőn a londoni fémtőzsdén (LME) három hónapos határidőre. A nyugat-afrikai országban, ahol a hazai össztermék (GDP) 35 százalékát a bányászat adja, a bauxit mellett egyebek között gyémántot, vasércet és aranyat is bányásznak.
Feltehetően a közeljövőben sem fog megépülni az a vasútvonal, amit a Condé-féle kormányzat tervezett a keleti határ mentén található vörösvasérc- (hematit)készlet kiaknázására, illetve szállítására beállítani (ez a vonal a tervek szerint Buchanan kikötőjébe szállította volna a kitermelt vörösvasércet). Guinea helyzete egy mondatban tehát úgy írható le, ahogy bármely országé közvetlenül egy katonai puccs után: a lakosság és a nemzetközi közösség reakcióitól függően bármelyik pillanatban összeomolhat minden az országban.